Menü

Mentális egészség az iskolában: mit tehet a szülő?

Az iskolakezdés nem minden gyermeknek és szülőnek volt könnyű, hiszen a laza nyár után egy szorosabb napirendbe kellett visszarázódni és több, mint egy hónapja elvárások tucatjainak kell megfelelni. Amikor nemcsak átmeneti nehézségekről van szó, hanem mélyebb problémáról, depresszióról, szorongásról, akkor fel kell ismerni, hogy gond van.

A depresszió viszonylag gyakori probléma a felnőttek körében, de már kisgyermek- és tinédzserkorban is jelentkezhet. A gyerekeknél például az iskolakezdési időszak jelentősen megnöveli a kialakulás kockázatát, hiszen számos olyan stresszhatásnak vannak kitéve a diákok, amelyeknek a nyári vakáció alatt nem.

Nem könnyű szembesülni azzal, hogy ősszel megváltozik a napi rutin, megint korán kell felkelni és emiatt korábban is kell aludni menni. Egyre nőnek az elvárások és az iskolai nyomás, ezek normál esetben is megterhelőek fizikailag és mentálisan is, ráadásul egy esetleges iskolaváltás, család béli változások (kistestvér születése, haláleset, költözés) jelentősen felboríthatja a gyerekek lelki és mentális egyensúlyát.

A szorongás akár fizikai tünetekben is megnyilvánulhat. Milyen jelei vannak, ha szorong a gyerek?

A leggyorsabb módja annak, hogy felismerjük a fiataloknál a depressziót, ha tisztában vagyunk az árulkodó jelekkel, például a következő tüneteknél gyanakodjunk:

hirtelen romlik a tanulmányi teljesítmény
megváltoznak az alvási szokások
magányosabb, többet szeretne egyedül lenni, visszahúzódóbb
koncentrációsproblémák
testi tünetet – például fejfájást, hasmenést, hányingert – produkál
megváltozott viselkedés, esetlegesen ingerlékenység, agresszivitás
személyes higiénia elhanyagolása
önkárosító viselkedés
önbizalomhiány
étvágytalanság vagy falási rohamok
a halálról, öngyilkosságról fogalmaz meg gondolatokat, véleményt

Mit tehet a szülő?

A szakértők szerint elengedhetetlen a kommunikáció. Szülőként nagyon fontos az egészségről és a mentális a jólétről is beszélgetni. Gyakran legyen téma, hogyan érzi magát, illetve milyen nehézségei vannak. Mindenképpen fontos erősíteni a gyermek önbizalmát és a pozitív tulajdonságaira, eddigi sikerélményekre fókuszálni. Ha azt vesszük észre, hogy valami nincs rendben, akkor mielőbb forduljunk szakemberhez. A szorongásra utaló jelek mellett soha se menjünk el szó nélkül.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?