A toxikus pozitivitás jellemzői és veszélyei

A toxikus pozitivitás gyakori része mindennapi beszélgetéseinknek. A kifejezés arra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen optimistának kell maradnunk – akkor is, ha a lelkünk mélyén éppen szenvedünk –. Cikkünkben a mérgező pozitivitás jellemzőiről és veszélyeiről tudhatunk meg többet, kitérve arra is, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha saját magunkon is észleltük ennek a jeleit.

A pozitív érzelmek jelentőségének kutatása a kétezres évek elején, az ez irányú pszichológia térnyerésével került fókuszba. Mindez a korábbi, patológia-alapú megközelítés alternatívájaként értékelhető. A mozgalom képviselőit az foglalkoztatta, hogy az egészséges személy hogyan válhatna még teljesebbé, hogyan lehetne képes a benne rejlő lehetőségeket a lehető leginkább kiteljesíteni.

A pozitív érzelmek, a hála, a boldogság, az élettel való elégedettség és a különféle erősségek középpontba állítása és vizsgálata teljesen új távlatokat nyitott az addig betegségmodell által uralt, patológiákra fókuszáló tudomány számára. A pozitív életszemlélet a fokozott stresszt jelentő szituációkban a hatékonyabb problémamegoldást segíti elő, de nyilvánvalóvá vált az is, hogy az átélt érzelmek az immunitást is befolyásolhatják. A jövőre vonatkozó optimista elvárásokkal és általános bizakodó beállítottsággal rendelkező személyek esetében a kutatók erőteljesebb immunválaszt találtak.

Mindezek mellett a pozitív érzelmek hozzásegítenek minket ahhoz is, hogy személyes erőforrásainkat szükség esetén hatékonyan tudjuk mozgósítani. A kecsegtető eredmények láttán viszont könnyű lehet belecsúszni abba, hogy kivétel nélkül, minden egyes élethelyzetben a derűlátó életszemlélet előnyeit akarjuk kamatoztatni, ekkor pedig előfordulhat, hogy a toxikus pozitivitás csapdájába esünk.

Mire utal?

A toxikus pozitivitás arra a napjainkban népszerű felfogásra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen jó állapotban kell maradnunk. Ez egyfajta nyomást is jelenthet, amikor kellemetlen helyzetben érezzük magunkat, ugyanis ezekben az esetekben a külvilág a derűlátó gondolkodást a fellépő nehézségekre gyógyírt jelentő egyedüli megoldásként írja elő. Ez a beállítottság ilyenkor egy túláltalánosított attitűdként jelenik meg, amely a negatív érzések jogosultságát fokozott mértékben érvényteleníti. Toxikus pozitivitással állunk szemben például abban az esetben, amikor egy jelentős veszteséget követően olyan reakciót kapunk a külvilágtól, hogy „semmi baj, csak maradj optimista!”; de tipikus lehet a „ne törődj vele, a végén majd úgyis minden jó lesz” válasz is.

Az ehhez hasonló mondatok jelentősen átszövik mindennapi beszélgetéseinket: sokszor előfordul, hogy reflexszerűen adunk ismerőseinknek, barátainknak ilyenfajta kéretlen jó tanácsokat, egyúttal eltagadva tőlük negatív érzelmeik létjogosultságát. A mai felgyorsult világ problematikáját és egyben torz arcát is tökéletesen megmutatja a fentebbi mondat: nem szabad időt pazarolni a veszteségeink megélésére, fojtsd el az érzéseidet, gondolkodj optimistán, mert ez majd úgyis mindent megold. Ez azonban távolról sem ilyen egyszerű. Az előbbi mondat egyúttal óriási terhet is ró a vállunkra, hiszen, ha a boldogsághoz „csak” pozitív gondolkodásra van szükség, mi pedig ennek ellenére sem vagyunk képesek túllépni a negatív érzéseinken, akkor az lehet az érzésünk, hogy a hiba egyértelműen bennünk keresendő.

Az érzelmi érvénytelenítés a környezetünkbe vetett bizalom fokozatos leépülését, a külvilágtól való merev elzárkózást, valamint a depresszióra és a szorongásos zavarokra való fokozott kockázatot okozhat.

A toxikus pozitivitás jelei

Íme néhány a való életből vett példa a mérgező pozitivitásra:

a valódi érzések elrejtése és elfojtása, ha azok negatívak
ráerőltetni egy olyan emberre, hogy a jó dolgokra koncentráljon, akit épp valamilyen lesújtó veszteség ért
azzal nyugtatgatni valakit, aki elvesztette a munkáját, hogy rosszabbul is járhatott volna
a mindig pozitívnak tűnő vagy az érzelmeiket meg nem osztó embereket erősebbnek és jobbnak tartani másoknál
szidni valakit azért, mert kifejezi valódi, negatív érzéseit
a „boldogság maszk” felhúzása és a szomorúság vagy a stressz érzéseinek tagadása
a segítség vagy támogatás elutasítása nehéz időkben
elvárni, hogy a körülötted lévő emberek mindig bizakodóak és boldogok legyenek
az érzésekről szóló nyílt és őszinte beszélgetések mellőzése
a traumatikus események figyelmen kívül hagyása
a problémák halogatása

A toxikus pozitivitás veszélyei

Az egészséges pozitivitás célja, hogy a saját gondolkodásod alapján olyan szokásokat alakíts ki, amelyek segítenek a negatív gondolatok, érzelmek és a különböző helyzetek kezelésében. A mérgező gondolkodással ellentétben az egészséges hozzáállás nem utasítja el az élet ezen negatív aspektusait. Ehelyett lehetővé teszi, hogy létezzenek anélkül, hogy átvenné az irányítást az elméd felett. Ha egészséges mértékben vagy pozitív, akkor tudomásul veszed és megpróbálod feldolgozni a veled történteket. A mérgező gondolkodás arra kényszerít, hogy ezeket a dolgokat kiűzd a fejedből. Az általános értelemben vett optimista életszemlélet nem okoz különösebb problémát sem az egyén, sem pedig közvetlen környezete számára. Azonban a mindent átható, már-már mérgező pozitivitással szemben több probléma is felmerül.

Először is fontos megemlíteni, hogy a fájdalmaink, a veszteségeink elfojtása, az önmagunkra erőltetett átkeretezés hosszú távon a mentális egészségünket súlyosan veszélyezteti. A negatív érzelmeinkkel, traumákkal való sikeres megküzdés teljesebb életet, és a személyiség érettebb funkcionalitását eredményezheti. Fontos megemlítenünk, hogy néhány esetben előfordulhat az is, hogy az elfojtott negatív érzelem kerülőúton visszatér és testi vagy éppen lelki problémát okoz, de tipikus lehet bizonyos problémás viselkedésmintázatok megjelenése is.

A toxikus pozitivitás hatása az élet különböző aspektusaira

Teljesen normális, ha néha nem akarsz foglalkozni a rossz érzéseiddel. Ha azonban ezt rendszeresen csinálod, és arra kényszeríted magad, hogy pozitívan lásd a dolgokat, még akkor is, ha az érzéseid ennek az ellenkezőjét mutatják, akkor akár mentális problémákat okozhatsz magadnak. Az emberek, akik figyelmen kívül hagyják negatív érzéseiket, később még rosszabbul érzik magukat. Alapvetően, ha úgy döntesz, hogy kizárod a negatív érzéseket, azok addig fognak visszatérni hozzád, amíg el nem kezdesz foglalkozni velük. Például nem sokan tudják, hogyan kell beszélni a szomorú és a kellemetlen dolgokról, amelyeket valaki más bíz rájuk.

A legfontosabb dolog az, hogy hogyan reagálsz. Megpróbálni, hogy valaki jobban érezze magát, és elutasítani a nemleges választ, mérgező lenne, mert nem érné el a kívánt hatást. Lehet, hogy épp ezzel taszítod el magadtól a másik személyt, ami viszont hozzájárulhat a kapcsolat egészének megromlásához. Nehéz úgy kapcsolatot teremteni valakivel, ha nem figyelsz rá, vagy nem vagy hajlandó megosztani vele az aktuális érzelmeid.

Nem baj, ha nem vagy 100%-ig jól, és nem választhatod ki, milyen érzéseket szeretnél érezni. Ugyanez vonatkozik a körülötted lévő emberekre is, akiknek az érzéseit úgy kell elfogadni, ahogyan azok éppen vannak. Tény, hogy mindenki nagyon sokféle érzelmet él át, és ezek mind fontosak a jó közérzet szempontjából. A szorongás például figyelmeztethet egy veszélyes helyzetre, míg a düh tökéletesen megfelelő válasz az igazságtalanságra vagy a rossz bánásmódra. Ha nem ismered el ezeket az érzelmeket, az azt jelentheti, hogy figyelmen kívül hagyod valódi érzéseidet. De a probléma az, hogy nem fognak csak úgy eltűnni. Már az is segíthet, ha beszélsz az érzéseidről.

Mit tehetünk ellene?

A mérgező pozitivitás elkerülése érdekében hasznos lehet a negatív érzelmi állapotaink megélése, „tanulmányozása”, hiszen ez egyfajta hamis érzés, amely kizárja a valódi érzelmeket. Fontos, hogy képesek legyünk a negatív érzelmeink felismerésére és megnevezésére. Emellett lényeges az is, hogy a kellemetlen érzelmeinket is a mindennapi élet szerves részeként fogadjuk el, természetesként tekintsünk rájuk. Az előbbiekben sokat segíthet, ha érzéseinkről a hozzánk közel álló, fokozott megértéssel és empátiával rendelkező emberekkel beszélgetünk. A toxikus pozitivitás elkerülése óriási jelentőséggel bír az interperszonális kapcsolatainkban is. Egy beszélgetés során például hasznos stratégia lehet a barátunk arra való ösztönzése, hogy próbálja megfogalmazni mi játszódik le benne.

A beszélgetőpartnerünk érzéseinek elbírása és az ítélkezésmentes elfogadása azt eredményezheti, hogy az egyén a szenzitív, empatikus viszonyulásunk hatására megkönnyebbül. A magasságok és mélypontok az élet természetes velejárói, és tükröződniük kell a valódi érzelmeinkben. Csak ezeknek köszönhetően tudjuk megőrizni az egészséges pozitivitást és optimizmust. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy különböző mentális állapotokat tapasztaljunk meg, legyen az boldogság, a szomorúság vagy bármi a kettő között. Ez valahol az élet velejárója is.