Ehető vadnövények nyomában
- Dátum: 2024.11.26., 02:47
- Udvari Fanni
- képek: pexels
- cickafark, egészség, étkezés, gyógyászat, gyógynövény, lándzsás útifű, levél, madársóska, táplálkozás, tea, természet, vadnövény
Hazánk növényvilága az éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően, nagyon változatos és fajtákban gazdag. Napjainkban ezeknek csak töredékével találkozhatunk a bio- és reforméletmód boltok polcain, ilyenek a vad gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök.
Sok olyan fa és cserje található meg a hazai erdőkben, mezőkön, melyek virága, termése vagy akár a levele étkezési felhasználásra alkalmas. Az akác virágával palacsintát ízesíthetünk, a fekete bodzából szörp es lekvár is készülhet, a vadrózsa termése teának kiváló, a kökény pedig sok módon felhasználható a lekvártól a szószig.
Érdemes tudni, hogy az erdőgazdálkodásról szóló törvény értelmében állami erdőben (nem védett területen) mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát és növényt gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek napi mértéke fejenként nem haladhatja meg a két kilogrammot.
Mezei sóska:
Leginkább hegyvidékeken, nedves élőhelyeken terem. A mezei sóskából savanykás íze miatt csak keveset használjunk belőle, inkább csak fűszerezésre. Főtt leveleinek íze jól illik burgonyás ételekhez, vagy lencsefőzelékhez, de omlettbe is keverhetjük.
Pásztortáska:
Fiatalon az egész tőlevélrózsáját salátaként készíthetjük el, a pásztortáska magvai pedig mustárhoz hasonló ízűek. Gyakori növény, akár a városi parkokban is találkozhatunk vele.
Fehér here, vörös here, százszorszép:
Bár növénytanilag nem rokonok, mégis nagyon hasonló módokon használhatjuk fel őket. Leveleik főzelék-alapanyagok, virágaikkal pedig szinte bármilyen ételt díszíthetünk. A vörös-, és fehérhere virágai erre nyersen is alkalmasak, a százszorszép bimbóit előbb fűszeres ecetben áztassuk.
Madársóska:
Apró, lóherére emlékeztető növények, fehér vagy sárga virágokkal. Zöld és bordó levelű fajai is megtalálhatók a hazai mezőkön. Az utóbbi nagyon mostoha körülményeket is elvisel. Savanykás ízű levelet fűszerezésre, ízesítésre használhatjuk, de csak kis mennyiségben, hiszen oxálsav tartalma miatt nagy mennyiségben káros is lehet.
Kerek repkény:
Nedvesebb területeken tömegesen előfordul ez az apró, lila virágú növény. A fiatal levelekkel burgonyás ételeket fűszerezhetünk, de főzelékek dúsítására is szolgálhat. Túróhoz vagy fűszervajhoz keverve is kellemes ízű. Sörkészítésnél a komlót helyettesítették vele.
Nagy útifű, lándzsás útifű:
Zsenge leveleik feldolgozás nélkül, az idősebbek az erek eltávolítása (szálkátlanítása) után kerülhetnek az asztalra. Konyhai lehetőségeken túlmenően préselt nedve köhögéscsillapító.
Közönséges cickafark:
Díszváltozatát szárazvirágként használjak a virágkötők, az alapfaj pedig országszerte előfordul. Gyógyteája közismert, de levelei nyersen is finomak, illóolaj tartalmuk miatt aromások.
Aki gyűjtögetni szeretne, könnyen elbizonytalanodhat: egy-két növényt talán ismer, de sok mellett egyszerűen elsétál, pedig ezeket is érdemes lehet begyűjteni, elkészíteni és felhasználni.
Karácsonyi szimbólumok
Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?
Tűzveszély a lakásban! Mitől lehet veszélyes az advent?
Minden évben több tucat lakástűz ad munkát a tűzoltóknak ünnepekkor. A legtöbb tűz adventi koszorúkból és karácsonyfákból keletkezik, de hasonlóképpen veszélyesek az óvatlanul elhelyezett karácsonyi dekorációk is.
Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül
Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül, de nemcsak a karácsony jellegzetes csemegéje, hanem az ősz és a tél elengedhetetlen étele. A papírba csomagolt forró, sült gesztenye illata szinte aromaterápiaként hat az emberre az adventi vásárok forgatagában, természetesen egy bögre illatos forralt borral együtt.
Mit kell tudni a jojobáról?
A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.
Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?
Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!