Menü

A karácsonyi vásárok története

A karácsonyi vásárok ragyogó fényeikkel, édes illataikkal és örömteli atmoszférájukkal sokakban keltenek nosztalgiát egy idilli múlt, „kollektív ünnepi harmónia” iránt. Azonban ez a múlt részben a képzelet szüleménye, a hagyomány pedig sokkal újabb keletű, mint gondolnánk.

Az első decemberben tartott piacok már a tizenharmadik században megjelentek, de ezek még nem kapcsolódtak közvetlenül a karácsonyhoz és az ajándékozáshoz. Ezek legtöbbször piaci jelleggel működtek, ahol húst, gabonát lehetett kapni. Ekkoriban még szórakozásra, finomságokra nem gondoltak az emberek. Viszont akkor honnan származtatható az első vásár? Az úgynevezett Krippenmarkt-ot tarthatták meg a város polgárai a középkorban. Száz évvel később már Szászországban is tartottak Christkindlmarkt-ot, amin először csak húst árultak, majd később csatlakoztak be a szezonális finomságok, csecsebecsék, valamint a zene és a tánc. 1296-ban I. Albert német herceg két hetes vásárokat engedélyezett, a másik, szintén a legrégebbiek közé tartozó piac pedig a németországi Bautzenhez kapcsolódik, ahol 1384-ben a hentesek engedélyt kaptak, hogy karácsonyig árulhatnak húst.

A folyamatosan működő, éves téli piacok közé tartozik a drezdai Striezelmarkt, amely 1434-ben indult, és a nürnbergi Christkindlesmarkt, amely 1628-ban kezdődött. Annyi mindenesetre valószínűsíthető, hogy a karácsonyi vásárok német eredetűek, és innen terjedtek el Olaszország, Svájc és Franciaország német nyelvű részein. Ez a tendencia illeszkedik az ünnepi szokások általános eredetéhez: a karácsonyfa-állítás hagyománya szintén Németországban kezdődött, a tizenhatodik században.

Nagy divatról azonban csak a tizenhetedik századtól kezdve beszélhetünk, mikor Luther Márton lelkész, a protestáns reformáció atyja tanai szerint éppen a karácsony a legmegfelelőbb az ajándékozásra a Mikulás helyett. Krisztus születését muszáj ünnepelni, ez egy örömteli, sorsfordító nap az emberek életében, hiszem megszületett a Megváltó. A templomok, imaházak arra sarkallták a hívőket, hogy ezeket a karácsonyi vásárokat Isten háza mellett alakítsák ki, ott gyűljenek és ünnepeljenek az év legáldottabb szakaszában. Később aztán meg kellett küzdeni a figyelemért, hogy a felekezet tagjai ne ragadjanak le a kirakodósnál és hagyományosan látogassák meg templomukat is, de a lényeg, hogy a tizenhatodik századra az ünnepi bazárok mindig valamilyen egyházi épület körül voltak.

A legelső modern vásárok

Egészen 1298-ig kell visszautaznunk az időben, a helyszín pedig egy olyan város volt, ami ma is élénk és csoda szép a karácsonyt megelőző hetekben, ez a város nem más, mint Bécs. Bár az ajándékozás és a vásározás sok kritikát kapott, a tizennyolcadik század elejére Európa-szerte elterjedt, és a piacok gyülekezőhelyként szolgáltak a különböző osztályok polgárai számára a munkásoktól kezdve a külföldi utazókon át a nemességig. A német karácsonyi vásárok a második világháború alatt megszűntek, de annak vége után újjáéledtek, nagyrészt a fogyasztás erősödése miatt. Az 1970-es évekre a piacok már november utolsó hétvégéjén megnyíltak, hogy a fogyasztóknak még több lehetősége legyen a költekezésre, később pedig a vásárok az egész adventi időszakra kiterjedtek.

Az elmúlt évtizedekben világszerte divattá váltak az egyedi karácsonyi vásárok, nemcsak Európában, hanem Észak-Amerikában, Ázsiában és Óceániában is látunk rá példákat. San Franciscóban például a Nagy Dickens Vásár a viktoriánus Londonba repíti a látogatókat, Szingapúrban pedig a Gardens by the Bay ad otthont az ünnepi csodaországnak. Nem beszélve arról, hogy az ünnepi börzék már nem csak a fővárosban, hanem rengeteg más helyen is megtalálhatóak. Az adventi hangulat természetesen a havazással érkezhet meg igazán, de sokaknak például a kisebb-nagyobb piacok, az ott előre feldíszített fák és a fények is sokat segítenek a hangolódásban. A karácsonyi vásárok lényegében a decemberi események részét képezik, amely mindennapjainknak is jelentős hányadát jelenti az ünnepek előtt.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

Fenntarthatóság, kapcsolat és küldetés. Mire szolgál egy közösségi kávéház?

A kihasználatlan publikus épületek és a szabad szobák újraértelmezése egyre népszerűbb irány a rendezvényszervezésben. Az egyik lehetséges forma a közösségi kávéház, amely egyfajta kapcsolódási pontként is működhet. Ez a módszer a költséghatékonyság, a technikai háttér kihasználása és a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös. Ráadásul a legtöbb esetben a kávéházhoz többféle program is kapcsolódik, mint például a zenei estek és a közös vacsorák.

Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.

A fürdőzés veszélyei – Amit mindenkinek tudnia kell

A fürdőzés nagyszerű kikapcsolódás, de csak akkor biztonságos, ha körültekintők vagyunk. Tartsuk be az alapvető szabályokat, figyeljünk egymásra, és ne kockáztassunk feleslegesen. A tudatosság életeket menthet!

Tanácsok kánikula idejére

Ugyan a néhány nappal ezelőtti napi esőzés nálunk adott némi felfrissülést, azonban a kánikulának ezzel nincs, vagy csak rövid időre van vége, hogyha visszatér a korábban tapasztalt szinte elviselhetetlen hőség, akkor fogadjuk meg a szakemberek tanácsait!