Milyen a jó és a rossz koleszterin?
- Dátum: 2025.02.06., 18:57
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- dohányzás, egészséges testsúly fenntartása, HDL, jó és a rossz koleszterin, LDL? véráramlás, magas vérnyomás, mozgás, növényi zsírok, szív- és érrendszeri betegségek, vegyület
A dohányzás és a magas vérnyomás mellett a magas koleszterinszint is a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője, ám hallani jó és rossz koleszterinről. Milyen a jó és a rossz koleszterin?
A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, nagyobb hányada pedig a májban képződik. A koleszterinnek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), azaz a "jó" koleszterin és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), más néven "rossz" koleszterin. Testünknek szüksége van koleszterinre, ám a túl magas szint veszélyes lehet.
Miért veszélyes a túl sok LDL-koleszterin?
Ha túl sok LDL-koleszterin van vérünkben, a felesleg lerakódik az erek falában, szűkíti ereinkben a vér útját, csökkenti a véráramlást, ezzel pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulást, például a szívroham vagy a stroke veszélyét. Ha viszont növeljük vérünkben a HDL, azaz a jó koleszterinszintjét, akkor ezzel párhuzamosan csökkenni fog szervezetünkben az LDL szintje, és csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.
Mi az az érték, ami még rendben van?
Az összkoleszterin-szint (HDL+LDL) 5,2 mmol/liter alatt tekinthető normálisnak. A határérték 5,2 és 7,0 között van, ekkor már oda kell figyelni, és helyes, zsírszegény táplálkozással visszaszorítani a normál határ alá. A 7,0 fölötti érték viszont már kórosnak számít, amellyel mindenképp orvoshoz kell fordulni.
Miért érvelnek a növényi zsírok fogyasztása mellett?
Kutatások szerint, ha étrendünkben az állati zsírokat növényi zsírokra cseréljük, a korai halálozás kockázatát 24-26 százalékkal csökkenthetjük.
Mitől lesz magas a „rossz koleszterinszintünk?”
A magas LDL-koleszterinszint okai között szerepelnek a telített zsírokban gazdag ételek. A húsok, a belsőségek, a tejtermékek vagy éppen a tojássárgája fogyasztása is jelentősen növeli a koleszterinszintet, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás és bizonyos betegségek, de nőknél a menopauza után is emelkedhet a koleszterinszint.
Hogyan csökkenthetjük az LDL-koleszterinszintjét?
Az egészséges testsúly fenntartásával, mozgással, dohányzás mellőzésével, B3-vitamin szedésével (orvosi felügyelettel) illetve a telített zsírokban gazdag ételek elkerülésével.
A magas koleszterinszint komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a stroke kialakulásához. A magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak laborvizsgálattal mutatható ki, ezért sokan nem is tudják, hogy veszélyben vannak. Az időben történő felismerés és kezelés kulcsfontosságú a kockázatok csökkentése érdekében.
Hasmasszázs, az emésztés érdekében
Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.
Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód
A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.