Menü

Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A dohányzás és a magas vérnyomás mellett a magas koleszterinszint is a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője, ám hallani jó és rossz koleszterinről. Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, nagyobb hányada pedig a májban képződik. A koleszterinnek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), azaz a "jó" koleszterin és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), más néven "rossz" koleszterin. Testünknek szüksége van koleszterinre, ám a túl magas szint veszélyes lehet.

Miért veszélyes a túl sok LDL-koleszterin?

Ha túl sok LDL-koleszterin van vérünkben, a felesleg lerakódik az erek falában, szűkíti ereinkben a vér útját, csökkenti a véráramlást, ezzel pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulást, például a szívroham vagy a stroke veszélyét. Ha viszont növeljük vérünkben a HDL, azaz a jó koleszterinszintjét, akkor ezzel párhuzamosan csökkenni fog szervezetünkben az LDL szintje, és csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.

Mi az az érték, ami még rendben van?

Az összkoleszterin-szint (HDL+LDL) 5,2 mmol/liter alatt tekinthető normálisnak. A határérték 5,2 és 7,0 között van, ekkor már oda kell figyelni, és helyes, zsírszegény táplálkozással visszaszorítani a normál határ alá. A 7,0 fölötti érték viszont már kórosnak számít, amellyel mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Miért érvelnek a növényi zsírok fogyasztása mellett?

Kutatások szerint, ha étrendünkben az állati zsírokat növényi zsírokra cseréljük, a korai halálozás kockázatát 24-26 százalékkal csökkenthetjük.

Mitől lesz magas a „rossz koleszterinszintünk?”

A magas LDL-koleszterinszint okai között szerepelnek a telített zsírokban gazdag ételek. A húsok, a belsőségek, a tejtermékek vagy éppen a tojássárgája fogyasztása is jelentősen növeli a koleszterinszintet, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás és bizonyos betegségek, de nőknél a menopauza után is emelkedhet a koleszterinszint.

Hogyan csökkenthetjük az LDL-koleszterinszintjét?

Az egészséges testsúly fenntartásával, mozgással, dohányzás mellőzésével, B3-vitamin szedésével (orvosi felügyelettel) illetve a telített zsírokban gazdag ételek elkerülésével.

A magas koleszterinszint komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a stroke kialakulásához. A magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak laborvizsgálattal mutatható ki, ezért sokan nem is tudják, hogy veszélyben vannak. Az időben történő felismerés és kezelés kulcsfontosságú a kockázatok csökkentése érdekében.

Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.

Novemberi nyalánkságok, amiket érdemes kipróbálni

A sajttorta, a mogyorós kenyérpuding és a diós-meggyes sütemény csak néhány azokból a finomságokból, amelyek feldobhatják a hűvösebb napokat. Összegyűjtöttünk néhány egyszerű és finom receptet, amelyek jól illenek a novemberi délutánokhoz.

Miért fontos a kismedencei terület egészsége?

A medencefenék izomzata láthatatlanul dolgozik a háttérben, mégis alapvetően meghatározza a mindennapi magabiztosságot és a szexuális élet minőségét. Ideje félretenni a tabukat, megérteni ennek a zónának a valódi működését, és elsajátítani azokat a mindennapi szokásokat, amelyekkel hosszú távon is megőrizhető az intim egészség.

Savanyúságok a magyar konyhában

A magyar konyha elengedhetetlen része a savanyúság, de nem csak isteni finom, hanem kimondottan egészségesek is.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.