A közösségi média és a testképzavar
- Dátum: 2025.04.14., 10:37
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- anorexia, bulimia, fiatalok, influencer, irreális, közösségi média, photoshop, szépségideál, szűrő, testképzavar
Azt gondolom, hogy ez egy nagyon aktuális és fontos téma! A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.
Milyen a közösségi média hatása a testképre és a testképzavar kialakulására?
Az elmúlt években a közösségi médiumok (legyen az Instagram, TikTok, Facebook… stb.) mindennapjaink szerves részévé váltak, különösen a fiatalabb generációk körében, de mondhatom, hogy az idősebbek is gyakran fent vannak ezeken a platformokon. Bár ezek az oldalak lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, önkifejezésre és inspirációgyűjtésre, árnyoldalaik is vannak – különösen, ha a testképről van szó.

Az emberek életük során különböző „szerepeket” játszanak, mintha csak egy színpadon lennének. Pontosan ez történik a Közösségi Médiában.
Hogyan hat negatívan a testképre egy közösségi oldal?
Irreális szépségideálokat mutat.
A közösségi médiában gyakran szerkesztett, filterezett, vagy akár mesterségesen generált képek jelennek meg, amelyek irreális elvárásokat keltenek a külsővel kapcsolatban. A felhasználók és különösen a fiatal lányok sokszor hasonlítgatják magukat ezekhez a képekhez, ami elégedetlenséghez és szorongáshoz vezethet, hiszen azt gondolják, hogy ők nem elég csinosak, nem elég vékonyak, nem elég szépek, legyen szó testalkatról, öltözködésről vagy életstílusról. Ez különösen tinédzserek és fiatal felnőttek körében veszélyes, mivel az önértékelésük még formálódik.
Rengeteg a szépítő szűrőkkel ellátott, photoshopolt, vagy éppen plasztikai sebészek műveinek a képei, s mikor ezeket nézegetjük a közösségi médiák felületein, vagy egyes kórosan nem-evő influencerek oldalait követjük be, - akiknek akár 10 milliós követő tábora van - akkor könnyen beláthatjuk, hogy a probléma óriási.

Kialakul a testképzavar
Az állandó külső visszacsatolás (lájkok, kommentek, nézettségek) miatt sokan az önértéküket a külsőjükhöz kezdik kötni. Ez hozzájárulhat testképzavarok – mint például anorexia, bulimia – kialakulásához vagy súlyosbodásához. Amikor már minden is attól függ és csak az számít, mennyi „lájk” érkezik adott posztra, fotóra.
Fontos megemlíteni, hogy vannak pozitív irányzatok is vannak ezeken az oldalakon, például az olyan csoportok, oldalak és mozgalmak, amelyek arra ösztönöznek, hogy elfogadjuk és megbecsüljük a testünket minden formájában. Szerencsére egyre több influenszer és márka képviseli ezeket az értékeket, aminek őszintén örülök, ám a gyakori sajnos a fentiekben említett sok negatív példa és irreális elvárás önmagunkkal szemben.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).