Menü
  • Életmód
  • A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar

Azt gondolom, hogy ez egy nagyon aktuális és fontos téma! A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.

Milyen a közösségi média hatása a testképre és a testképzavar kialakulására?

Az elmúlt években a közösségi médiumok (legyen az Instagram, TikTok, Facebook… stb.) mindennapjaink szerves részévé váltak, különösen a fiatalabb generációk körében, de mondhatom, hogy az idősebbek is gyakran fent vannak ezeken a platformokon. Bár ezek az oldalak lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, önkifejezésre és inspirációgyűjtésre, árnyoldalaik is vannak – különösen, ha a testképről van szó.

Az emberek életük során különböző „szerepeket” játszanak, mintha csak egy színpadon lennének. Pontosan ez történik a Közösségi Médiában.

Hogyan hat negatívan a testképre egy közösségi oldal?

Irreális szépségideálokat mutat.

A közösségi médiában gyakran szerkesztett, filterezett, vagy akár mesterségesen generált képek jelennek meg, amelyek irreális elvárásokat keltenek a külsővel kapcsolatban. A felhasználók és különösen a fiatal lányok sokszor hasonlítgatják magukat ezekhez a képekhez, ami elégedetlenséghez és szorongáshoz vezethet, hiszen azt gondolják, hogy ők nem elég csinosak, nem elég vékonyak, nem elég szépek, legyen szó testalkatról, öltözködésről vagy életstílusról. Ez különösen tinédzserek és fiatal felnőttek körében veszélyes, mivel az önértékelésük még formálódik.

Rengeteg a szépítő szűrőkkel ellátott, photoshopolt, vagy éppen plasztikai sebészek műveinek a képei, s mikor ezeket nézegetjük a közösségi médiák felületein, vagy egyes kórosan nem-evő influencerek oldalait követjük be, - akiknek akár 10 milliós követő tábora van - akkor könnyen beláthatjuk, hogy a probléma óriási.

Kialakul a testképzavar

Az állandó külső visszacsatolás (lájkok, kommentek, nézettségek) miatt sokan az önértéküket a külsőjükhöz kezdik kötni. Ez hozzájárulhat testképzavarok – mint például anorexia, bulimia – kialakulásához vagy súlyosbodásához. Amikor már minden is attól függ és csak az számít, mennyi „lájk” érkezik adott posztra, fotóra.

Fontos megemlíteni, hogy vannak pozitív irányzatok is vannak ezeken az oldalakon, például az olyan csoportok, oldalak és mozgalmak, amelyek arra ösztönöznek, hogy elfogadjuk és megbecsüljük a testünket minden formájában. Szerencsére egyre több influenszer és márka képviseli ezeket az értékeket, aminek őszintén örülök, ám a gyakori sajnos a fentiekben említett sok negatív példa és irreális elvárás önmagunkkal szemben.

  • A rovat további cikkei

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.