Menü

A közösségi média és a testképzavar

Azt gondolom, hogy ez egy nagyon aktuális és fontos téma! A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.

Milyen a közösségi média hatása a testképre és a testképzavar kialakulására?

Az elmúlt években a közösségi médiumok (legyen az Instagram, TikTok, Facebook… stb.) mindennapjaink szerves részévé váltak, különösen a fiatalabb generációk körében, de mondhatom, hogy az idősebbek is gyakran fent vannak ezeken a platformokon. Bár ezek az oldalak lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, önkifejezésre és inspirációgyűjtésre, árnyoldalaik is vannak – különösen, ha a testképről van szó.

Az emberek életük során különböző „szerepeket” játszanak, mintha csak egy színpadon lennének. Pontosan ez történik a Közösségi Médiában.

Hogyan hat negatívan a testképre egy közösségi oldal?

Irreális szépségideálokat mutat.

A közösségi médiában gyakran szerkesztett, filterezett, vagy akár mesterségesen generált képek jelennek meg, amelyek irreális elvárásokat keltenek a külsővel kapcsolatban. A felhasználók és különösen a fiatal lányok sokszor hasonlítgatják magukat ezekhez a képekhez, ami elégedetlenséghez és szorongáshoz vezethet, hiszen azt gondolják, hogy ők nem elég csinosak, nem elég vékonyak, nem elég szépek, legyen szó testalkatról, öltözködésről vagy életstílusról. Ez különösen tinédzserek és fiatal felnőttek körében veszélyes, mivel az önértékelésük még formálódik.

Rengeteg a szépítő szűrőkkel ellátott, photoshopolt, vagy éppen plasztikai sebészek műveinek a képei, s mikor ezeket nézegetjük a közösségi médiák felületein, vagy egyes kórosan nem-evő influencerek oldalait követjük be, - akiknek akár 10 milliós követő tábora van - akkor könnyen beláthatjuk, hogy a probléma óriási.

Kialakul a testképzavar

Az állandó külső visszacsatolás (lájkok, kommentek, nézettségek) miatt sokan az önértéküket a külsőjükhöz kezdik kötni. Ez hozzájárulhat testképzavarok – mint például anorexia, bulimia – kialakulásához vagy súlyosbodásához. Amikor már minden is attól függ és csak az számít, mennyi „lájk” érkezik adott posztra, fotóra.

Fontos megemlíteni, hogy vannak pozitív irányzatok is vannak ezeken az oldalakon, például az olyan csoportok, oldalak és mozgalmak, amelyek arra ösztönöznek, hogy elfogadjuk és megbecsüljük a testünket minden formájában. Szerencsére egyre több influenszer és márka képviseli ezeket az értékeket, aminek őszintén örülök, ám a gyakori sajnos a fentiekben említett sok negatív példa és irreális elvárás önmagunkkal szemben.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.