A közösségi média és a testképzavar
- Dátum: 2025.04.14., 10:37
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- anorexia, bulimia, fiatalok, influencer, irreális, közösségi média, photoshop, szépségideál, szűrő, testképzavar
Azt gondolom, hogy ez egy nagyon aktuális és fontos téma! A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.
Milyen a közösségi média hatása a testképre és a testképzavar kialakulására?
Az elmúlt években a közösségi médiumok (legyen az Instagram, TikTok, Facebook… stb.) mindennapjaink szerves részévé váltak, különösen a fiatalabb generációk körében, de mondhatom, hogy az idősebbek is gyakran fent vannak ezeken a platformokon. Bár ezek az oldalak lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, önkifejezésre és inspirációgyűjtésre, árnyoldalaik is vannak – különösen, ha a testképről van szó.

Az emberek életük során különböző „szerepeket” játszanak, mintha csak egy színpadon lennének. Pontosan ez történik a Közösségi Médiában.
Hogyan hat negatívan a testképre egy közösségi oldal?
Irreális szépségideálokat mutat.
A közösségi médiában gyakran szerkesztett, filterezett, vagy akár mesterségesen generált képek jelennek meg, amelyek irreális elvárásokat keltenek a külsővel kapcsolatban. A felhasználók és különösen a fiatal lányok sokszor hasonlítgatják magukat ezekhez a képekhez, ami elégedetlenséghez és szorongáshoz vezethet, hiszen azt gondolják, hogy ők nem elég csinosak, nem elég vékonyak, nem elég szépek, legyen szó testalkatról, öltözködésről vagy életstílusról. Ez különösen tinédzserek és fiatal felnőttek körében veszélyes, mivel az önértékelésük még formálódik.
Rengeteg a szépítő szűrőkkel ellátott, photoshopolt, vagy éppen plasztikai sebészek műveinek a képei, s mikor ezeket nézegetjük a közösségi médiák felületein, vagy egyes kórosan nem-evő influencerek oldalait követjük be, - akiknek akár 10 milliós követő tábora van - akkor könnyen beláthatjuk, hogy a probléma óriási.

Kialakul a testképzavar
Az állandó külső visszacsatolás (lájkok, kommentek, nézettségek) miatt sokan az önértéküket a külsőjükhöz kezdik kötni. Ez hozzájárulhat testképzavarok – mint például anorexia, bulimia – kialakulásához vagy súlyosbodásához. Amikor már minden is attól függ és csak az számít, mennyi „lájk” érkezik adott posztra, fotóra.
Fontos megemlíteni, hogy vannak pozitív irányzatok is vannak ezeken az oldalakon, például az olyan csoportok, oldalak és mozgalmak, amelyek arra ösztönöznek, hogy elfogadjuk és megbecsüljük a testünket minden formájában. Szerencsére egyre több influenszer és márka képviseli ezeket az értékeket, aminek őszintén örülök, ám a gyakori sajnos a fentiekben említett sok negatív példa és irreális elvárás önmagunkkal szemben.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.