The Last of Us 2. évad nyitája
- Dátum: 2025.04.21., 10:01
- Szabó Máté
- apokalipszis, évad, fényképezés, kezdés, kritika, sorozat, zombi
Két év telt el az első évad megjelenése óta. A The Last of Us idei indulásakor egyértelmű: a világ ugyan megmaradt romjain, de Joel és Ellie kapcsolata már aligha. A folytatás nemcsak érzelmi mélységeket tár fel a két főhős között, hanem egy kegyetlenül motivált szereplővel is sokkolja a nézőt – a bosszúvágytól fűtött Abbyvel. Az alkotás továbbra is kompromisszummentesen, nagy vizuális erővel és morális kérdésekkel teli történetvezetéssel halad, miközben már most érezhető, hogy mi lesz a végkifejlet.
Az új szezon öt évvel az első évad cselekménye után veszi fel a fonalat, és azzal az alapkonfliktussal indít, hogy Joel és Ellie között mintha végérvényesen elromlott volna valami. A kamaszodó Ellie önállósodik, még nagyobb a dac benne, mint a korábbi időszakban. Joel eközben amiatt szenved, mert még mindig túlfélti Ellie-t, és belülről emészti az a hazugsága, amit a lány szemébe mondott az első évad végén arról, hogy mi is történt velük Salt Lake Cityben.
A kettejük közötti feszültség mellett egy külső veszély is fenyegeti a kapcsolatukat, hiszen az első epizód – a játékból már ismert – Abby karakterének bedobásával indít, aki előtt egyetlen cél lebeg: megtalálni és megölni Joelt. Klasszikus gonosz szereplőnek tűnik elsőre, de az évad előrehaladtával egyre jobban árnyalódik majd a jelleme, és bár nem aktív szereplő minden részben, az egyértelműen látszik, hogy a már bejelentett harmadik felvonásban lesz igazán fontos szerepe.
Ilyen volt az első évad
A posztapokaliptikus dráma 2023 egyik legfontosabb tévés terméke volt, és olyat tett, amire addig kevés film- vagy tévésorozat volt képes: visszaadta a hitet abban, hogy lehetséges videójátékot normálisan élőszereplős mozgóképpé varázsolni. A folytatás egy percig sem lehetett kérdés, már csak amiatt sem, mert a széria alapját adó videójáték is kapott második nekifutást.
A The Last of Us első évadában (némi spoilert elárulva) megtudtuk, hogy az általunk ismert világ összeomlott egy gombafertőzés miatt, ami az emberiség nagy részét mutánsokká változtatta. A megmaradt emberek hol önállóan, hol városállamokban élnek – utóbbiak közül kiemelkedik a Tűzbogarak frakció, akik sejtik, hogyan lehet véget vetni a járványnak. Ellie, a tizenéves kamasz immunis a fertőzésre, emiatt át kell juttatni őt fél Amerikán, hogy kivizsgálhassák, miben rejlik a gyógymód. Ehhez egy csempész, Joel segítségét kérik, aki először elzárkózik attól, hogy jobban megismerje Ellie-t, ám idővel apa-lánya kapcsolat alakul ki köztük. Az utolsó epizódban kiderül, hogy a fertőzés megállításához szükséges vakcina Ellie életébe kerülne, így Joel a labor minden dolgozóját megöli, kimentve a lányt.
Pörgős első rész
A két alkotó, Craig Mazin és Neil Druckmann már az első epizódban belecsapnak az új karakterek nagyon részletes bemutatásába. Megismerjük Dinát, aki Ellie-vel egykorú, láthatóan az érdeklődési körük is közös és kedvelik egymást. Bármennyire is szeretjük a színészt (Isabela Merced) az első rész alapján, az ő Dinája itt csak mellékszereplő, az igazi figyelem Abbyre, a sorozat új antagonistájára hárul majd a továbbiakban. Kaitlyn Devernek, a legendás Abby színésznőjének nagyon kevés játékidő jut, ám egy-egy tekintetéből felsejlik a düh, az izzó harag, amely figuráját hajtja majd a történet során.
Nincs kétségünk afelől, hogy tökéletes volt a casting, Dever színészi eszköztára igen széles: coming of age sztoriban és szituációs komédiában is bizonyította már rátermettségét, a The Last of Usszal pedig minden bizonnyal élete eddigi legnagyobb szerepe találta meg. A hegyek között megbúvó kisvárost, Jacksont vezető Tommy (Gabriel Luna) Joel tükörképeként jelenik meg, ő a higgadtabb a két testvér közül, akinek a törékeny közösség mellett már a saját családját is meg kell védenie.
A The Last of Us alkotói arra is odafigyeltek, hogy a sorozat lelkét továbbra is elsősorban a két főszereplő, a Joel és Ellie közötti érzelmi szál adja. Pedro Pascal és Bella Ramsey az első évadban is nagyon jól működött együtt, de az új etapban arra is lehetőségük volt, hogy még nagyobb mélységet adjanak a sokszorosan terhelt kapcsolatuknak. Messzemenő következtetéseket nem szeretnék levonni egy rész után, de minden bizonnyal a sztori ezen részének kibontása lassú lesz, már csak amiatt is, mert a hét epizódból álló második nekifutás pusztán a történet feléig fog eljutni, azaz tisztes lezárást nem, maximum cliffhangert kapunk májusban.
Az első évadot az vitte sikerre, hogy nem kínált könnyű válaszokat a posztapokaliptikus, minden szegletéből fenyegető ürességben, hanem morálisan összetett helyzeteket mutatott a nézőnek, ahol a jó és a rossz külön sem vált. A folytatásban ugyanez várható, ahol nagy valószínűséggel az fog bekövetkezni, amit a játékadaptáció alapján már sejthetünk.
Brutális atmoszféra
A kinézet maradt kiváló és lenyűgöző. Emiatt így újból otthon, a szobánkban ülve nézhetjük végig a lehengerlő történetet. A nagyvárosban mászkálás a tökéletes posztapokalipszis lételeme, de a kihalt és lepukkant kisvárosos rész szorosan ott van mögötte. A fényképezés is nagyon tetszik az éles színekkel és a sárga atmoszférával. Ennek a sorozatnak valójában nem is a fotózását vagy a képi világát kell nézni, amiért több operatőr is felelős, hanem azt az atmoszférát, amit felépítenek a részek alatt.
Azért az első évadhoz hasonlóan még mindig vannak olyan jelenetek az alkotásban, amelyek csak a kötelező drámai elemeket vezetik fel. Viszont a sztori csak akkor lassít be, amikor az indokolt és nem csinálnak felesleges vargabetűket. Druckmann és Mazin azt is egyértelműsítette korábban, hogy nem húzzák a videójáték sztoriján túl a sorozatot, de a teljes történet elmeséléséhez egy harmadik és valószínűleg még egy negyedik évadra is szükségük lesz.
Komótos kezdés, ígéretes új szereplők, gyönyörű díszletek és kifogástalan vizuális effektek. A The Last of Us folytatása ránézésre is kimagaslik a mai sorozat mezőnyből, de azért érződik rajta, hogy az első évad óta megjelent már egy Fallout, ami szintúgy nem vallott szégyent videójáték-adaptációként, sőt ízelítőt adott abból, hogy Mazinék produktuma nem lesz mindig egyeduralkodó a piacon. Kíváncsian várom, hogy mit tartogat a maradék hat epizód.
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.
Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.
A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?
Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.
Nehéz, de feloldozó élmény a Kékkört egyben teljesíteni

Érezted már azt, hogy belefáradtál az élet monotonitásába és heteken át mást se csinálnál, csak túráznál? Mándi Ferenc és Till Anilla dokumentumfilmje meg fog erősíteni az elhatározásodban, ugyanis a 2550 megnyerő közvetlenséggel és egyszerű érzésekkel mesél az Országos Kékkör teljesítéséről.