Menü

Ideális esti lefekvés

Az ideális esti lefekvés sokak számára kulcsa a jobb alvásnak, jobb közérzetnek és hosszú távon az egészséges életmódnak. Íme egy összefoglaló, amely bemutatja, mikor és hogyan érdemes lefeküdni aludni.

Ideális esti lefekvés – Hogyan és mikor feküdj le, hogy kipihent legyél?

A modern életvitel mellett gyakran háttérbe szorul az alvás minősége, pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás alapvető az egészség szempontjából. Az ideális esti lefekvés nem csupán egy időpontot jelent, hanem egy tudatos esti rutint is, amely segíti a testet és az elmét a nyugodt elalvásban.

Mikor az ideális idő a lefekvéshez?

Az alváskutatók szerint a felnőtteknek napi 7–9 óra alvásra van szükségük. Az ideális lefekvési időpontot visszafelé számolhatjuk attól függően, mikor kell reggel felkelnünk.

Ha például reggel 6:30-kor kell felkelnünk, az ideális lefekvési idő: 21:30–23:30 között mozog.

A legjobb alvásidőszak: 22:00 és 6:00 között, mivel ez jobban igazodik a természetes cirkadián ritmushoz.

Milyen az alvási szükséglet életkoronként?

Felnőttek (18 év felett): 7-9 óra

3–5 év: 10–13 óra

6–12 év: 9–12 óra

13–18 év: 8–10 óra

Az egészséges alváshoz azonban nem elég csak az időtartamra figyelni, a minőség is fontos.

Hogy tudunk könnyen elaludni?

Hatékony tippek az ideális esti rutin kialakításához:

Állandó időpont kialakítása

Feküdjünk le és kelj fel minden nap ugyanabban az időben, ha lehet, akkor hétvégén is.

Képernyőmentes zóna

Kapcsoljuk ki az elektronikai eszközöket (telefon, tablet, TV) legalább 1 órával lefekvés előtt.

Végezzünk lazító tevékenységeket

Olvassunk, hallgassunk nyugtató zenét, meditáljunk vagy végezzünk könnyű nyújtógyakorlatokat.

Kerüljük a koffeint és az alkoholt

Ezek fogyasztása, esetleges együtt fogyasztása zavarhatja az elalvást és az alvás mélységét.

Hűvös, sötét szoba

A hálószobánk legyen 18–20°C között, sötét és csendes.

Mi történik, ha nem alszunk eleget?

A kialvatlanság rövid és hosszú távon is negatív hatással lehet:
-Csökken a koncentráció, romlik a memória
Nő a stressz és szorongás szintje
Gyengül az immunrendszer
Hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és depresszió kockázatát

Az ideális esti lefekvés tehát nem csak az időpontról szól, hanem arról is, hogy tudatosan készítjük fel a testünket és elménket a pihenésre. Egy jól kialakított esti rutin segíthet abban, hogy jobban aludjunk és energikusabban ébredjünk. Sok orvos hangsúlyozza, hogy a rendszeresen késői órákban való lefekvés – azaz éjfél után – számos egészségügyi problémához vezethet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.