Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?
- Dátum: 2025.05.12., 10:18
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- betöltetlen hely, feltételek, intézményvezető, középiskola, normál felvételi eljárás, Oktatási Hivatal, rendkívüli felvételi eljárás, szabad férőhelyek
A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.
Mit jelent ez pontosan?
A 2025. május 12. és augusztus 31. között megtartandó rendkívüli felvételi eljárás során egyénileg, közvetlenül lehet jelentkezni a még betöltetlen férőhelyeinkre.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a rendkívüli felvételi eljárással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, melyekről bővebb információt a következő weboldalon találhatnak:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kifir_rendkivuli_felveteli
A rendkívüli felvételi eljárásban meghirdetett férőhelyek keresőprogramja elérhető itt:
https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/
A rendkívüli felvételi eljárásban való részvétel módját és feltételrendszerét a fogadó középfokú iskola igazgatója határozza meg. Az intézmény vezetőjének pozitív döntését követően a tanuló beiratkozhat a középiskolába.
Ki jelentkezhet?
Aki nem nyert felvételt egyik választott középiskolába sem.
Aki meggondolta magát, és még nem iratkozott be sehova.
Aki egyéb okból (pl. költözés, családi helyzet) másik iskolába szeretne menni.
Amennyiben a 8. osztályos általános iskolai tanuló az általános felvételi időszakában nem nyert felvételt egy középfokú intézménybe sem vagy felvételt nyert, de bármilyen okból megváltoztatja döntését, akkor 2025. május 12. és augusztus 31. között megtartandó rendkívüli felvételi eljárás során egyénileg, közvetlenül jelentkezhet a még betöltetlen férőhelyeinkre.
A rendkívüli felvételi eljáráshoz szükséges jelentkezési lap általában az iskolák honlapjára kattintva letölthető.
Hogyan zajlik?
Az iskolák, ahol maradtak szabad férőhelyek, közzéteszik, hogy hány helyük van és milyen feltételekkel lehet jelentkezni.
A tanuló közvetlenül az iskolához nyújtja be a jelentkezését (nem a KIFIR rendszeren keresztül). Az iskola maga dönt a felvételről, a saját szempontjai alapján (pl. hozott pontszám, elbeszélgetés, tanulmányi eredmények stb.).
Rendkívüli felvételi eljárások során több középiskola is hirdetett még betöltetlen helyeket a következő tanévre, érdemes erről tájékozódni az adott intézményekben. A jelentkezéshez közvetlenül az adott iskolában kell jelentkezni. Fontos megjegyezni, hogy a rendkívüli felvételi eljárások időpontjai és feltételei iskolánként változhatnak. A pontos információkért érdemes közvetlenül felvenni a kapcsolatot a kiválasztott iskolákkal.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.