Menü

Túl gyors világ, túl gyors gyerekek – A korai érés jelensége

„Milyen nagy már!” „Kész férfi/nő” – halljuk gyakran a megállapítást ismerős/ismeretlenektől hétköznapi szituációkban. A mai fiatalság a viselkedésben és érdeklődésben is egyre korábban érnek, sokkal fejlettebbek is. Eltűnő gyerekkor: Miért nőnek fel túl gyorsan a mai fiatalok?

Vajon miért van ez? Nézzük, mi az, amit a mai gyerekek túl korán akarnak vagy tapasztalnak meg!

A digitális jelenlét (közösségi média, influenszer-lét)

Már 8-10 éves korban is jelen vannak TikTokon, YouTube-on, Instagramon. Sok gyerek influenszer akar lenni, követőket gyűjt, és felnőtt témákkal foglalkozik (divat, smink, véleményformálás), ezzel pedig probléma van, ugyanis önértékelési zavarral, túlzott megfelelési kényszerrel, függőségekkel is számolniuk kell, ahogy a cyberbullyinggal, online zaklatással is.

Külsőségek, smink, "felnőtt" öltözködés

Egyre fiatalabb korban jelenik meg a felnőttekre jellemző külcsín (pl. smink, műköröm, kihívó ruházat). A probléma ezzel alapvetően az, hogy megjelennek a testképzavarok és korai szexualizálódás, még mielőtt kialakulna a belső önismeret vagy megérnének rá.

Párkapcsolatok, túl korai szexualitás

Már általános iskola végén, sőt néha előbb is sok gyerek "párkapcsolatban van", vagy szeretne komoly kapcsolatot. A kiskamasz lányok nem egy esetben már a barátjuknál alszanak, követik a „felnőtt” mintákat, de nem értik még az érzelmi felelősséget.

Korai csalódásokkal, érzelmi sérülésekkel jár a nem megfelelő szexuális edukáció.

Pénz és anyagiasság

Sok gyerek már korán szeretne saját telefont, márkás ruhát, játékot, technikai eszközt, mindezek birtokába jutni számára alapvetés, s nem ritkán a barátok, osztálytársak mintái vagy elvárása miatt. A probléma ezzel az, hogy eleve nincs jövedelmük, nem érzik a pénz súlyát, nem érzékelik annak értékét, az annak megszerzéséért munkával eltöltött időt. A fogyasztói szemlélet kialakulása értékalapok nélkül nagyon korai folyamat.

Függetlenség, szabadság (de éretlen döntéshozás mellett)

Sokan szeretnének önálló döntéseket hozni: mit viselnek, hova mennek, mit esznek, mit néznek, mikor fekszenek le. A baj azonban az, hogy a felelősség még nincs arányban a döntési vággyal, ez konfliktusokhoz, túlterheltséghez vagy veszélyes helyzetekhez vezethet.

Mit lehet tenni, ha a fentiekben magunkra, gyermekeinkre ismertünk?

Őszinte, életkornak megfelelő párbeszéddel segíthetünk, mind a szülők, mind a tanárok részéről fontos ez. Nem elhanyagolható az érzelmi nevelés, az önismeret fejlesztése. Tiltás helyett pedig a korlátozás, például a digitális eszközök tudatos használatában, korhatáros tartalmak kezelésében.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.