Menü

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Először is fontos tisztázni, hogy a prebiotikum és a probiotikum nem ugyanaz. Mindkettő a bélflóra egészségéhez kapcsolódik, de van némi különbség köztük. A prebiotikum olyan élelmi rost, ami nem emészthető, de segíti a probiotikum munkáját, vagyis táplálékul szolgál neki. Ez az, ami elősegíti a jótékony bélbaktériumok szaporodását. Ezzel szemben a probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek jó hatással vannak az emésztőrendszerünkre. Ezek a kis baktériumok segítenek fenntartani vagy helyreállítani a bélflóra egyensúlyát. Jelentőségük van az emésztés javításában, a bélflóra egyensúlyának fenntartásában és ezzel pedig hozzájárulnak az immunrendszerünk helyes működéséhez.

A probiotikumokat bevihetjük szervezetünkbe bizonyos készítményekkel, melyek pontosan arra hivatottak, hogy rendbe rakják a bélrendszerünk működését, de van lehetőségünk arra is, hogy természetes módon juttassuk szervezetünkbe. Léteznek olyan élelmiszerek, melyek olyan organikus probiotikumként működnek.

Az első ilyen a sorban a joghurt, talán a legismertebb is. Ami viszont nagyon fontos, hogy ha probiotikus hatását szeretnénk kihasználni, akkor kizárólag élőflórás terméket válasszunk a boltok polcairól. Ez azt jelenti, hogy tartalmaz aktív baktérium kultúrákat, például lactobacillust. Ezek készülhetnek tehén-, kecske- vagy növényi eredetű tejből is. AZ is fontos, hogy kerüljük a magas cukor tartalmú árukat. Ugyanilyen jó a kefir is, de mivel abban van élesztő is, még erősebb hatása van.

Próbálkozhatunk a savanyított káposztával, a fermentálás során nem veszik el belőle semmilyen értékes tápanyag, sőt, a C-vitamin is benne marad. Ide soroljuk a kovászos uborkát, ami szintén egy probiotikus étel. A pékáruról se feledkezzünk meg, a valódi kovászos kenyér-mely nem tartalmaz élesztőt- is probiotikus hatású mikroorganizmusokat tartalmazhat. A sajtok között is találhatunk kedvünkre valót. Ehhez olyan sajtokat keressünk, amiket élő baktériumkultúrával állítanak elő. Italban is találunk ilyen hatással rendelkező terméket, ez pedig a kombucha tea. Ez egy erjesztett tea, ami probiotikumokat, élesztőgombákat és baktériumokat tartalmaz, emellett B-vitaminokat és jótékony savakat is találunk benne.

A probiotikus ételek fogyasztására nincs előírt napi mennyiség, ellenben érdemes minden napra beiktatni az étkezésünkbe. Érdemes arra odafigyelni, hogy azért ne vigyük túlzásba, mert hasmenést, puffadást okozhat. Ajánlott változatosan fogyasztani ezeket a termékeket és mellé némi prebiotikus terméket is becsempészni, így a megfelelő hatást könnyebben el tudjuk érni.

A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek jó hatással vannak az emésztőrendszerünkre, ezzel segítve például immunrendszerünk helyes működését is. Természetes élőflórával rendelkező termékek fogyasztásával könnyedén bevihetjük szervezetünkbe ezeket.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.