Menü

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük. A túlzott képernyőidő ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot rejt magában, különösen a szemünk számára. Egyre több ember panaszkodik homályos látásra, szemfáradtságra vagy fejfájásra, amit a szakemberek gyakran digitális szemfáradtságként írnak le.

Hogyan hat a képernyő a szemre? Nézzük, mivel jár a folyamatos képernyőhasználat:
Csökkent pislogás: képernyő előtt hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni, emiatt a szemszárazság és irritáció gyakoribbá válik.
Kékfény-terhelés: a képernyők kékfénye fokozott terhelést jelent a retinának, ami hosszú távon hozzájárulhat a látásromláshoz és az alvászavarokhoz.
Folyamatos közelre nézés: a tartós közelre fókuszálás miatt a szemizmok fáradnak, ami homályos látást, fókuszálási nehézséget okozhat.

Jelek, amelyekre figyeljünk

Ha gyakori szemfáradás vagy égő érzés jelentkezik, esetleg homályos vagy kettős látás, fejfájás, főleg a homlok és a szemöldök környékén, nyaki és vállfájdalom a helytelen testtartás miatt.
Mit tehetünk a szemünk védelméért?

Van egy bizonyos 20-20-20 szabály: minden 20 perc képernyőhasználat után nézzünk legalább 20 másodpercig egy 20 méterre lévő tárgyra. Ez pihenteti a szemizmokat.
Pislogás tudatosítása: időnként emlékeztessük magunkat arra, hogy pislogjunk, így nedvesen tartva a szemet.
Megfelelő fényviszonyok: ne dolgozzunk teljes sötétben, de kerüljük a túl erős háttérvilágítást is.

Kékfény-szűrő használata: telefonon, számítógépen állítható a kékfény-szűrő, vagy használhatunk speciális szemüveget is.
Szemtorna: naponta néhányszor mozgassuk szemünket jobbra-balra, fel-le, majd fókuszáljunk felváltva közeli és távoli tárgyakra.
Rendszeres szemvizsgálat: évente legalább egyszer érdemes elmenni szemészhez, még akkor is, ha nincsenek panaszaink.

A képernyők használatát nem tudjuk teljesen kizárni az életünkből, de tudatos odafigyeléssel jelentősen csökkenthetjük a szem romlásának kockázatát. A digitális eszközök mellett a látásvédelem és a megelőzés kell, hogy hangsúlyt kapjon, hiszen a szemünk egészsége hosszú távon meghatározza életminőségünket

Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.

Kollégiumi élet – az első nagy lépés az önállóság felé

Egy szülő életében vannak pillanatok, amelyek egyszerre töltenek el büszkeséggel és meghatottsággal. Ilyen, amikor a gyerek kirepül a családi fészekből – akár csak hét közben – és beköltözik a kollégiumba. Ez a lépés nemcsak a gyermek, hanem az egész család életében mérföldkő.

Mit csinál egy parfümőr? – Az illatok mesterségének titkai

A parfümőr olyan szakember, aki illatokat tervez, készít és fejleszt. A munkája egyszerre tudományos és művészi: jól kell értenie a különféle illatanyagok kémiai tulajdonságaihoz, miközben kreatív érzékkel kell megalkotnia egyedi illatkompozíciókat.

A hyaluronsav főbb hatásai

A hialuronsav fő feladata a víz visszatartása, így szöveteink hidratáltak maradnak. Legnagyobb mennyiségben a szemekben, a bőrben és kötőszöveteinkben található meg. A szervezet természetesen képes előállítani a számára szükséges mennyiséget, de az öregedés, környezeti tényezők és életmód hatására a hialuronsav szintje csökkenhet.