Menü

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

A világ konyháiban nagyon sokféle zsiradékot használnak, legyen az állati vagy növényi eredetű. Ahány kultúra, annyiféle szokás és látásmód. A magyar konyhában régebben első sorban az állati zsiradékot használták az ételek elkészítésénél, manapság egyre népszerűbben a növényi zsiradékok, margarinok. Indiában ez kicsit máshogy néz ki, mert ott nem csak főzésre, hanem az ajurvédikus gyógyászatban is előszeretettel használják a ghít, ami egy tisztított vaj. Szerencsére már a világ minden pontján ismerhetik ezt a csodaszert, aminek elkészítése nem egy nagy ördöngösség.

A ghí tehénvajból készül, azaz állati eredetű tejből készített vajból. Az eljárás nem nehéz, csupán egy melegítésre alkalmas edény, egy tűzhely és némi szűrésre használható géz kell hozzá. A lényeg, hogy addig melegítik a vajat amíg az összes víz el nem párolog belőle, felül habosodik, alul pedig egy leülepedett réteg keletkezik. Fontos, hogy ne égessük oda, hanem egy aranysárga folyadékot kapjunk.

Amikor elkészültünk, szépen átszűrjük a gézlapon egy jól záródó edénybe. Miután kihűlt, akár hónapokig is eláll, ha nem érintkezik más folyadékkal, szennyeződéssel, esetleg morzsával. A keletkezett tiszta zsiradék igen magas füstponttal rendelkezik, ezért sütéshez és főzéshez kiváló alapanyag, emellett melegítés közben nem fog kipattogni a lábasból vagy serpenyőből sem. Ne, de nem csak ezért jó ez nekünk, hanem ismert jótékony egészségügyi hatásai miatt is.

A ghí telis-tele van zsírsavakkal, melyek segítik a helyes bélműködést és az emésztést, képes helyrebillenteni a bélflórát. Az ajurvédikus orvoslásban gyulladáscsökkentőként is használják, a testen belül keletkező gyulladások kezelésénél. Ebben a gyógyászatban a haj és a fejbőr ápolására is használjak. Többféle vitamint is tartalmaz, mint A-, D-, E-, és K-vitamint. Külsőleg is alkalmazható, remekül hidratálja a bőrt, sőt, ekcémára, nagyon száraz bőrre és még égési sérülések kezelésére is felhasználható.

Antioxidánsokban is bővelkedik, segít az oxidatív stressz elleni küzdelemben. Azonban érdemes számba venni, hogy ennek a terméknek magas a kalóriatartalma és igazán nem mindegy, hogy miből készül, kizárólag fűvel táplált tehenek tejéből készíthető. Ettől lesz igazán tiszta, adalékoktól mentes vajunk. Érdekessége, hogy laktózérzékenyek is megpróbálhatják fogyasztását, de először csak mértékkel, hiszen minden betegnek egyedi az érzékenységének határa.

A ghí az indiai konyha egyik alapeleme, egy rendkívül egészséges tisztított vaj, melynek remek hatásai vannak egészségünkre. Könnyebb vele a főzés és sütés, és ízletesebbek az vele készült ételek is.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.