Tündék és ördögfiak nagyvásznon
- Dátum: 2025.06.10., 04:56
- Szabó Máté
- animáció, film, irodalom, klasszikus, kritika, magyar, mozi, tisztelgés
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?
A mai filmvilágban szinte elképzelhetetlen, de régen évente több magyar animációs alkotás is bemutatkozott a mozikban. E gazdag korszak kiemelkedő alakja volt Dargay Attila, az időtálló magyar animáció mestere, akinek öt évtized múltán végre testet öltött a terve, vagyis Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjének megalkotása. A drámai költeményt már az 1970-es években nehéznek találta színpadon bemutatni, ezért mesefilm-adaptációt tervezett. Bár a végső művet nem ő fejezte be, nemrégiben beteljesült a vágya: a Cinemon Entertainment (a Kojot négy lelke alkotói) kezdte el a gyártását Dargay karakterrajzai és özvegye, Henrik Irén közreműködésével, Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében.
Csongor és Tünde története, olyan szempontból nehéz kérdés, hogy mit tekintünk a lényegének. Valójában egy népmeséből készült fantasy históriáról van szó, tele tündérekkel, ördögökkel, királyfival és boszorkánnyal. Ráadásul a sztoriban nem minden az, aminek látszik, és a furcsaságok is inkább átvitt értelemben érthetőek. A rajzfilm egyrészt egy nagyon gyerekbarát adaptáció, ami a drámai költemény humorára koncentrál.
Így pedig egy klasszikus hős utazását kapjuk meg: egy napon, Csongor (Czető Roland) útnak indul, hogy megkeresse igaz szerelmét, Tündét (Eke Angéla), a pár egybekelését azonban a gonosz boszorkány, Mirígy (Menszátor Magdolna) állandóan megakadályozza. A fiatalok egymásra találásában mindkét oldal igyekszik felsorakoztatni a maga segítőit: míg Csongort újdonsült szolgája, Balga (Szabó Győző) segíti, addig Tündét a falusi asszonyból tündérré szegődött Ilma (Lamboni Anna) támogatja a szerelme keresésében. Velük szemben a boszorkány három ördögfit – Kurrah, Duzzog és Bezzeg – küldd rá az emberekre és a tündérekre egyaránt.
Gyerekeket céloz, de felnőttekhez jut el
Az alkotás egyszerre tiszteleg Vörösmarty Mihály szellemisége és Dargay Attila munkássága előtt, miközben szeretne fő közönséghez, a gyerekekhez is szólni. Ezeket többé-kevésbé teljesíti is. Látványvilágában például egyszerre modern és régies. A karakterek arcai megidézik a Dargay-mesék stílusát, a történetet pedig újragondolt háttér jellemzi. Nagyvásznon nézve ez a találkozás teljesen működőképes, hamisítatlan magyar rajzfilm érzést ad, és önálló stílusú műként könnyedén befogadható.
A Csongor és Tünde a szöveges résszel is felemás módon jár el. Nyelvezetében megmaradnak a rímek, ám, hogy emészthetőbb legyen, a szereplők Speier Dávid dialógíró ötletes átiratában szólalnak meg. Mindenképp merész vállalás a verses forma megtartása, hiszen a kortárs animációs filmek közül kevés olyan van, ami ezzel dolgozik, ám az alkotás esetén ez az elem pont, hogy hozzáad a történet meseszerűségéhez.
Ahogyan Vörösmarty is a régi korba helyezte művét, úgy a rímekbe szedett sorok is érzékeltetik 2025-ben, hogy az események nem most, hanem valahol időben és térben messze zajlanak. Megmosolyogtató, hogy gyerekbarátra szabáson is átesett a mese. Vörösmarty költeménye számos helyen erotikus hangvételű, elég csak arra a részre gondolni, amikor Mirígy prostituáltakkal akarja eltéríteni Csongort és Balgát a küldetésüktől. Ezek a részek vagy kikerültek, vagy humorosabbá és gyermekbarátabbá váltak.
A karakterek maradnak a régiek
A Csongor és Tünde szereplőin nem modernizál sokat. A férfi marad a tevékeny hős, és az ő szemszögéből látjuk a mese nagy részét. Amiben viszont érdekesebb tud lenni az eredetihez képest, hogy kap egy hercegi háttérsztorit: ő az Árgyélus királyfi. Ennek alapja, hogy Gergei Albert Árgirus históriája a Vörösmarty-mű előzménye. Csongor mint trónörökös, apja várába van zárva. Olyan lányt akarnak hozzáadni akit nem szeret, és még az őrség is bénának tartja a fiatalt. Így a saját kalandja jogosan kiérdemelt út lesz, amin bizonyíthatja rátermettségét, megtalálhatja önmagát (és Tündét). Valljuk be ez egy klasszikus narratíva.
Problémás, hogy a mellékszereplők motivációi nehezen illeszkednek a sztoriba, ám nem is volt egyszerű dolga a forgatókönyvírónak, Balassa Krisztiánnak, hiszen maga Vörösmarty sem adott sok hátteret szereplőinek. A népmesét fel lehetne építeni egy modern köntösben, viszont akkor odaveszik a régi stílus, így maradt egy kompromisszumos megoldás, ami sok helyen nem ad elég kontextust a szereplőknek. Például a boszorkány, Mirígynek nincs igazi motivációja, de a főhősök vonzalma sem felépített.
A Csongor és Tünde sűrű cselekményű, több szálon fut, amelyet 82 percbe sűrítettek bele. Jól kezelik a nagyszabású sztorit, követhető az összes fő- és mellékszereplő sorsa. Ám egy idő után túl soknak érződik mindez, a fókusz néha-néha kibillen. Akadnak olyan események – mint például az útelágazásnál megjelenő Kalmár, Fejedelem és Tudós –, melyek nem vezetnek sehova. Ezek a felnőtt nézőkhöz szólnak, akik már érthetik a mese szimbolikus rétegét is, de így is feleslegesnek hat.
A történet hű maradt Vörösmartyhoz, és nagyon igyekszik felérni szellemiségéhez, miközben tiszteleg Dargay előtt is. Az elejétől a legutolsó képkockáig rengeteg felfedeznivalót, információt adhat a sztori. Viszont a történet inkább a felnőtt nézőközönséget célozza, sokban támaszkodik az eredeti mű ismeretére, aminek a kisebb publikum nem feltétlen van birtokában, sőt lehet, hogy fiatal felnőttek sem ismerik a szereplőket. Hiteles alkotás, amelyet szórakoztató nézni elejétől a végéig, viszont egyáltalán nem csak kiskorú közönségnek készült, sőt sokkal inkább vonzhatja az idősebb generációt.
John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.
Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.
A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?
Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.