Menü

Kiszáradás – figyelj oda!

A nagy nyári melegben könnyű elfeledkezni arról, hogy eleget igyunk, mert elvonja figyelmünket például a strandolás, pedig a kiszáradás veszélyes sokszor fennáll.

Erről már mindenki hallott, főleg a lelkes szülők gyermekei, hogy igyál sokat kisfiam/kislányom, különben kiszáradsz. Hát, valóban fennáll a veszélye a dehidratációnak. Testünk 60-70 %-a víz. Sokszor nagy veszélyben vannak főleg a gyermekek és idősek, amikor elkapnak valami eléggé szívós vírust, ami az emésztőrendszert támadja.

Ebben az esetben általában órákon keresztül nem marad meg semmi sem az ember fiában, még a kortyolt víz sem.

A szervezetnek pedig (főleg ilyen esetben) szüksége van folyadékra, mivel bizonyos szerveink a nélkül nem tudnak megfelelően működni. Ezekben az esetekben sokszor kórházi ellátásra van szükség, az infúzió bekötése szinte elengedhetetlen és életet menthet. A nyári melegben pedig ez még fokozottabb, hiszen a testünk elkezdi hűteni magát, méghozzá úgy, hogy hőt ad le, párologtat, azaz izzadni kezd. Amikor nem iszunk eleget, akkor az izzadás még kellemetlenebb, hiszen már-már minden folyadékot próbál magából kiadni a hőháztartás helyes működtetésének érdekében. Ám itt még nincs vége a gondnak, mivel a folyadék nem csak vízből áll, hanem ásványi anyagokból is, amelyek, ha elfogynak, akkor súlyos gondokat okozhatnak.

Három féle kiszáradást különböztetünk meg. Az első az izotóniás, ebben az esetben nem borul fel a folyadék-ásványiagyag szintjének egyensúlya, hanem egyenlő mértékben csökken. A második a hipertóniás, amikor a vérben található sók szintje emelkedik, a folyadéké pedig csökken. Végül a harmadik a hipotóniás, amikor a vérben a sók szintje csökken, a folyadék pedig nem. Mindegyik tud igencsak veszélyes állapotot előidézni.

A dehidratáció tüneteit könnyen felismerhetjük. Nagyon sokszor jelentkezik erős fejfájás, szédülés, fáradtság, az ajkak kiszáradnak, cserepessé válnak, sőt, a szem is szárazabbnak érezhető.

Ezt kíséri általában a kevesebb vizeletürítés, hiszen nincs mivel a mosdóval rohanni. A szívverés is emelkedik, amivel érkezik a gyengén tapintható pulzus. A végtagok a nagy meleg ellenére kihűlhetnek és göcsössé válhatnak. Végül jöhet az erőtlenség és az ájulás, amikor már mindenképp orvosi segítségre szorul az egyén. Abban az esetben, amikor a kiszáradás hosszabb ideig fennáll, sajnos károsodhat a máj, a vesék, az emésztőrendszer és a szív- és érrendszer.

Egy átlagos felnőttnek napi 2-3 liter víz fogyasztására van szüksége ahhoz, hogy a vízháztartása rendesen működjön. Ehhez jön az, amikor valaki a melegben kültéren dolgozik, sportol, vagy olyan betegséggel küzd, ami a veséket érinti. Ezekben az esetekben nagyobb mennyiségű folyadékbevitelre van szükség. Mindig figyeljünk oda arra, hogy legyen nálunk egy palack víz, amit tudunk tölteni, illetve a gyerekekre és idősekre fordítsunk még nagyobb figyelmet, ők hajlamosak elfeledkezni az ivásról

A kiszáradás nagyon veszélyes, főleg a nyári melegben, ezért mindig ügyeljünk arra, hogy mi is és a környezetünkben élők is fogyasszanak megfelelő mennyiségű folyadékot.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen, ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.