Menü

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát. Bár a modern ember gyakran mosolyog a babonákon, ezek a hagyományok ma is élnek, és sokan tudatosan vagy ösztönösen követik őket az új év reményteljes indításáért.

Az egyik legismertebb újévi babona az étkezéshez kapcsolódik. Magyarországon elterjedt szokás, hogy január 1-jén lencsét eszünk, mivel a sok apró szem a pénzt és a bőséget jelképezi. Ezzel szemben a baromfihús fogyasztását sokan kerülik, mert a hiedelem szerint a szárnyas „elkaparja” a szerencsét. A disznóhús viszont kifejezetten ajánlott, hiszen a malac „kitúrja” a szerencsét, így a jólét és az előrehaladás szimbóluma.

Szintén gyakran emlegetett babona, hogy újév napján nem szabad kivinni a szemetet vagy kölcsönadni pénzt. A hiedelem szerint ezekkel a cselekedetekkel a szerencsét és az anyagi javakat is „kihordjuk” a házból. Ugyanebből az okból sokan ügyelnek arra, hogy pénz legyen a pénztárcájukban január 1-jén, mert úgy tartják, ez egész évre biztosítja az anyagi stabilitást.

A munka és a pihenés kérdése is megjelenik az újévi hiedelmekben. Egyesek szerint nem szabad mosni, teregetni vagy takarítani az év első napján, mert az fáradságos, nehéz évet vetít előre. Más értelmezésben viszont egy kis, szimbolikus tevékenység – például rendrakás vagy tervezés – azt jelzi, hogy az ember aktívan kézbe veszi a sorsát.

Nem elhanyagolhatóak az emberi kapcsolatokhoz kötődő babonák sem. A hagyomány szerint fontos, hogy újév napján jókedvű, pozitív emberekkel találkozzunk, mert ez meghatározza a következő év hangulatát. A veszekedést, panaszkodást ezért sokan tudatosan kerülik, helyette jókívánságokat osztanak, és megpróbálnak derűsen tekinteni a jövőbe.

Az újévi babonák nem csupán irracionális hiedelmek: kulturális örökségünk részei, amelyek keretet adnak az évkezdetnek. Akkor is lehet értelmük, ha nem szó szerint vesszük őket, hiszen segítenek tudatosítani céljainkat, reményeinket és azt a vágyunkat, hogy az új év jobb, sikeresebb és kiegyensúlyozottabb legyen, mint az előző

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.