A gyógynövények és hatásuk
- Dátum: 2012.01.12., 22:54
- Vaskó Gábor
- Volek Nikolett
Egy kis történelem…
Napjainkban kutatásokkal igazolták, hogy már az ősi kultúrákban is gyógynövényeket használtak a különböző betegségek enyhítésére vagy elmulasztására. Először a rómaiak termesztettek ilyen növényeket. Magyarországon 1915-ben alapították meg az első olyan intézményt, ami ezzel foglalkozott, a Gyógynövénykísérleti Állomást, melynek feladata ezen vadon élő növények begyűjtése, valamint feldolgozása.

Hol használjuk?
A gyógynövényeket az élet több területén is hasznosítani tudjuk.
A legfontosabb ezek közel a gyógyszeripar, ahol különféle eljárásokkal kivonják az adott növényből a hatóanyagokat, esetleg más vegyületekkel keverve gyógyszer formában piacra bocsájtják. Köztudott, hogy az élelmiszeripar is sokat profitál ezekből, például a gyógyteák forgalmazásával. Emellett a kozmetikai, dohány- és bőriparban is szerepet játszanak, leginkább illatosításra használják fel őket.
Nézzük sorjában, mik is ezek a csodás hatóanyagok, amelyeket ezek a növények tartalmaznak.
A gyógynövények hatásai
Bódító, fájdalomcsillapító és izgató hatást fejtenek ki azok a növények, melyekben alkaidok találhatók. Ez az anyag a mákgubóból, kenderből valamint a fecskefűből is kinyerhető.
Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra többnyire a tölgy, a nyír és a vadgesztenye terméseiből nyernek úgynevezett cserzőanyagokat.
Például a piros gyűszűvirágból és a gyöngyvirág leveléből a szívritmus szabályozására, vizelet- és hashajtásra nyernek ki belőle glükozidokat.
Maga a folyamat, amíg begyűjtik ezeket a növényeket nagy szakértelmet kíván. Sok apró dologra kell odafigyelnünk, ha erre szánjuk rá magunkat. Kezdjük először az alapanyagok beszerzésével. Itt figyelembe kell vennünk a következőket: ha valamelyik növény virágából szeretnénk gyűjteni, azt csak a virágzás időszakában tehetjük meg, ha gyökérből szeretnénk előállítani valamit, akkor ezt a műveletet csak kora tavasszal vagy ősszel végezzük. Levélszedésre a virágzás előtti és alatti időszak a legmegfelelőbb, míg a terméseket csak a teljes érés idején szedjük le.
Ezután következik a szárítás fázisa. Hétköznapi emberként úgy gondolnánk, hogy a természetből összegyűjtött növényeket meg kell mosni. Nem! Fontos, hogy ezeket vízben ne tisztítsuk, fogjunk egy üres kendőt, törjük vagy morzsoljuk szét a növényt, vagy a részét, majd meleg, szellős helyen szárítsuk ki. A gyógynövények készítésének sikere abban rejlik, hogy csak a teljesen kiszáradt növényeket rakjuk el. Tárolásnál figyeljünk, hogy ne érje nedvesség, fény vagy fém az adott készítményt.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.