A gyógynövények és hatásuk
- Dátum: 2012.01.12., 22:54
- Vaskó Gábor
- Volek Nikolett
Egy kis történelem…
Napjainkban kutatásokkal igazolták, hogy már az ősi kultúrákban is gyógynövényeket használtak a különböző betegségek enyhítésére vagy elmulasztására. Először a rómaiak termesztettek ilyen növényeket. Magyarországon 1915-ben alapították meg az első olyan intézményt, ami ezzel foglalkozott, a Gyógynövénykísérleti Állomást, melynek feladata ezen vadon élő növények begyűjtése, valamint feldolgozása.

Hol használjuk?
A gyógynövényeket az élet több területén is hasznosítani tudjuk.
A legfontosabb ezek közel a gyógyszeripar, ahol különféle eljárásokkal kivonják az adott növényből a hatóanyagokat, esetleg más vegyületekkel keverve gyógyszer formában piacra bocsájtják. Köztudott, hogy az élelmiszeripar is sokat profitál ezekből, például a gyógyteák forgalmazásával. Emellett a kozmetikai, dohány- és bőriparban is szerepet játszanak, leginkább illatosításra használják fel őket.
Nézzük sorjában, mik is ezek a csodás hatóanyagok, amelyeket ezek a növények tartalmaznak.
A gyógynövények hatásai
Bódító, fájdalomcsillapító és izgató hatást fejtenek ki azok a növények, melyekben alkaidok találhatók. Ez az anyag a mákgubóból, kenderből valamint a fecskefűből is kinyerhető.
Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra többnyire a tölgy, a nyír és a vadgesztenye terméseiből nyernek úgynevezett cserzőanyagokat.
Például a piros gyűszűvirágból és a gyöngyvirág leveléből a szívritmus szabályozására, vizelet- és hashajtásra nyernek ki belőle glükozidokat.
Maga a folyamat, amíg begyűjtik ezeket a növényeket nagy szakértelmet kíván. Sok apró dologra kell odafigyelnünk, ha erre szánjuk rá magunkat. Kezdjük először az alapanyagok beszerzésével. Itt figyelembe kell vennünk a következőket: ha valamelyik növény virágából szeretnénk gyűjteni, azt csak a virágzás időszakában tehetjük meg, ha gyökérből szeretnénk előállítani valamit, akkor ezt a műveletet csak kora tavasszal vagy ősszel végezzük. Levélszedésre a virágzás előtti és alatti időszak a legmegfelelőbb, míg a terméseket csak a teljes érés idején szedjük le.
Ezután következik a szárítás fázisa. Hétköznapi emberként úgy gondolnánk, hogy a természetből összegyűjtött növényeket meg kell mosni. Nem! Fontos, hogy ezeket vízben ne tisztítsuk, fogjunk egy üres kendőt, törjük vagy morzsoljuk szét a növényt, vagy a részét, majd meleg, szellős helyen szárítsuk ki. A gyógynövények készítésének sikere abban rejlik, hogy csak a teljesen kiszáradt növényeket rakjuk el. Tárolásnál figyeljünk, hogy ne érje nedvesség, fény vagy fém az adott készítményt.
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.