Menü

Azonosították a fekete halál baktériumát

A középkor fekete halál néven ismert járványának áldozataiból származó baktériumminta DNS-ének teljes elemzését végezték el német kutatók, akik a kapott genomot összevetették a bubópestist okozó baktérium több mint 300 mai törzsének DNS-ével, és ennek eredményeként bizonyítékot szereztek egy korábbi, a 8-10. században lezajlott nagy bubópestisjárványra is.

A fekete halálnak is nevezett pestisjárvány 1347 és 1351 között Európa lakosságának mintegy 30 százalékát pusztította el. Tavaly Londonban tártak fel egy ebből az időből származó temetőt, és a maradványokból mintákat nyertek a járványt okozó Yersinia (Y.) pestis baktériumból is.

A Tübingeni Egyetem kutatói - akik eredményeiket a PLOS ONE című tudományos folyóiratban ismertették - először a középkori baktériumtörzs teljes genomját rekonstruálták, majd ezt összevetették a nyilvános adatbázisokban hozzáférhető több mint háromszáz Y. pestis baktériumtörzs genomjával, hogy megállapítsák az egykori és a mostani törzsek közti kapcsolatot.

Az összehasonlítás feltárta, hogy az elemzett 311 Y. pestis baktériumtörzs közül 275 vezethető vissza a középkori fekete halál járványra. Az adatbázisban azonosítottak egy 11 mai baktériumtörzsből álló klasztert is, amelynek tagjai egy 7. és 10. század közötti Y. pestis törzs fejlődési ágába illenek bele. Ez arra utal, hogy a megadott időszakban bubópestisjárvány folyhatott le Európában. A kutatók feltételezése szerint ez a Kelet-Római Birodalomban Justinian császár korában, a 6. és a 8. század között lezajlott pestisjárvány lehetett.

Az eredmény meglepetésként érte a kutatókat, mert ellentmond korábbi megállapításaiknak. "Új elemzésünk azt sugallja, hogy a bubópestis már a késői Római Birodalomban is sokakat ölt meg" - idézte Johannes Krause paleogenetikust, a kutatók egyikét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.

Forrás: MTI, sciencedaily.com
Fotó: sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.