Depresszióűző ételek
- Dátum: 2013.02.18., 21:12
Talán a február tekinthető az egyik legdepressziósabb hónapunknak. Eddigre kiürülnek a vitaminraktáraink, a szürke időjárás miatt egyre kevesebb napfényhez és rajta keresztül D-vitaminhoz jut a bőrünk. A lehangoltság, levertség eluralkodik rajtunk. A depresszió fizikai tünetei közé tartozik az alvászavar, a fáradtság, a tartósan nyomot hangulat, a szorongás, az étvágytalanság és az érdektelenség.
Mozgással és bizonyos ételekkel azonban segíthetünk szervezetünknek abban, hogy legyűrjék ezt az állapotot.
Gyümölccsel a boldogságért
Egyes ételek fogyasztása pozitív hatással bírnak hangulatunkra. Néhány gyümölcs, így a datolya, a banán vagy a mangó elősegíti a jobb hangulatért felelős vegyületek, például a szerotonin termelődését. A szerotonint (az endorfinhoz hasonlóan) boldogsághormonnak is nevezik, hatására kipihentnek, kiegyensúlyozottabbnak érezhetjük magunkat.
Jótékony hatású gabonák
A teljes értékű gabonák – zab, tönkölybúza, köles - összetett szénhidráttartalmuknak köszönhetően segíthetnek szervezetünknek a levertség elleni küzdelemben. Az összetett szénhidrátokat lassabban bontja le szervezetünk, a vércukorszint pedig nem emelkedik és zuhan le hirtelen, így hosszabb távon stabilizálódik, evvel elkerülhető a kedélyhullámzás és a fáradtságérzet.
Omega-3 és egy megdöbbentő összefüggés
Az Omega-3 zsírsavak szív- és érrendszerre kifejtett pozitív hatása régóta közismert. Segítségével a szív több vért képes pumpálni ereinkbe, az agysejtek több oxigénhez jutnak, melyek a sejtek normális és megfelelő működésének elengedhetetlen feltételei. Az utóbbi évek kutatásai azonban egy másik előnyös tulajdonságára is rávilágítottak.
Az Omega-3 és az öngyilkosság között érdekes és meghökkentő összefüggést tárt fel például az a kutatás, melynek eredményeiről 2006 júniusában a világ egyik legrangosabb pszichiátriai szaklapjában, a Journal of American Psychiatry-ban Elisabeth Sublette, a Columbiai Egyetem pszichiátere és az alkohol ambulanciát vezető Joseph Hibbeln pszichiáter/lipid-biológus számolt be. A szakemberek és munkatársaik két éven át követték az egyetem ambulanciáján kezelt 33 depressziós betegüket. A betegeket a felvétel napján a vérükben kimutatott omega-3/omega-6 zsírsav arány alapján „Magas omega-3 szintű” és „Alacsony omega-3 szintű” csoportokba sorolták. Azt vizsgálták, ezek szintje alapján vajon előrejelezhető-e az esetleg bekövetkező öngyilkosság. A vizsgált két év alatt bekövetkező 7 öngyilkossági eseményből hatot az „Alacsony omega-3 szintű” csoportba soroltak követtek el. Mivel a vér omega-3 tartalma a klasszikus öngyilkossági rizikófaktoroknál is pontosabban előre jelezte az öngyilkossági veszélyt, a szerzők úgy vélik, az omega-3 kiegészítő kezelés fontos szerepet játszhat a jövőben az öngyilkosságok megelőzésében.
Hasonló eredményre jutott egy korábbi vizsgálat is. A 2001-ben végzett felmérés során kimutatták, a sok halat fogyasztók 50%-al kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot.
Omega-3 található többek között a mogyoróban, a dióban, a lenmagban és a lenolajban. Legnagyobb mennyiségben azonban a tengeri halak tartalmazzák.
Fotó: sxc.hu
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.