Hozzátáplálás lépésről lépésre II.
- Dátum: 2013.02.27., 13:43
 
A hozzátáplálás első lépései közé tartozik a főzelékfélék bevezetése is.
A főzelékfélék bevezetését először a burgonyával, vagy sárgarépával kezdjük. Először is alaposan mossuk meg a kiválasztott zöldségfélét, aztán a felét daraboljuk fel és főzzük meg. Egy kevéske sót tehetünk a vízbe, bár a kicsik ízlelő bimbói még sokkal jobban kedvelik a natúr, semleges, vagy az édeskés ízeket, hiszen az anyatej, a tápszer is ilyen. Ha puhára főtt, alaposan törjük össze villával, vagy passzírozzuk össze krumplinyomóval, esetleg használjunk botturmixot. Főzés, párolás helyett választhatjuk a sütést is. Egyszerűen csomagoljuk be fóliába a kívánt adagot, süssük puhára és aztán törjük össze. A pépesítéskor használhatunk egy kis anyatejet, vagy babavizet is, ezzel hígabbá, lágyabbá tesszük az ételt. Az anyatej pedig azért is jó, mert a baba megérzi az illatát, az ízét és szívesebben megkóstolja a kínált ételt.
	Kezdetben a kiválasztott étkezésnél (tízórai, ebéd, vagy uzsonna) egy kávéskanál péppel kínáljuk meg a bébit, másnap két kanállal, így emeljük lassan, fokozatosan az adagot. Bármilyen allergiás tünet esetén, továbbá, ha a csecsemő nem szívesen fogyasztja az új ételt, álljunk le. Ha semmi rendelleneset nem észlelünk, akkor nagyobb lépésekkel is növelhetjük az adagot úgy, hogy három-négy hét alatt váltsunk ki egy szoptatást.A krumpli és a sárgarépa után kipróbálhatjuk a fehérrépát, a céklát, a sütőtököt, a kelbimbót, vagy a brokkolit, karfiolt, karalábét is. A hüvelyesek közül a babot és a borsót csak akkor vezessük be, ha az úgynevezett k betűs zöldségeken már túl vagyunk és az emésztésük nem okozott nehézséget.
	Lehet kapni hat hónapos babáknak spenót főzeléket, ezt lehetőleg hetente egyszer, maximum kétszer adjuk, mert a sóskával együtt túl sok oxalátot tartalmaz és a kicsik mája ezt nehezen bontja le.
	
Alapanyagként használhatunk gyorsfagyasztott zöldséget is, mert a fagyasztás önmagában nem akadály, de élelmiszerszínezéket, mesterséges ízanyagokat, édesítőszert, cukrot, olajat, vegetát tilos az ételekbe tenni.
	Egyes szakemberek azt javasolják, nyolc hónapos kortól a főzelékhez adhatunk egy kávéskanál étolajat, azonban a legfrissebb kutatások szerint az étolja rendkívül káros és teljesen felesleges ezzel is terhelni a gyermek szervezetét. Ha mindenképpen szükségét érezzük valami zsiradék használatának, akkor kacsa-, vagy libazsír, esetleg sertészsír is megfelel, de csak mini adagban.
	A főzelékek után bevezethetjük a gabonaféléket, de kerüljük a szervezet számára sokkal nehezebben emészthető fehér rizst, inkább használjunk helyette bulgurt, hajdinát, kölest, vagy barnarizst. Ezeket pépesítve ugyancsak összekeverhetjük zöldségfélékkel, vagy akár gyümölcsökkel is.
Elvileg a főzelékek után adható a tészta is, de a kisgyermek emésztését leginkább a durumtészták nem terhelik meg, így elsőként inkább azzal kínáljuk.
	Sorozatunk első része:
	Hozzátáplálás lépésről-lépésre I.
	Fotó:
	sxc.hu
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
                            Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
                            A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
                            Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
                            Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
                            A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.