Megfejtették az igen ritka vércsoport titkát
- Dátum: 2013.03.23., 15:09
Több mint 60 év után francia és kanadai tudósoknak sikerült feltárniuk egy igen ritka vércsoport - a Vel-negatív - genetikai és molekuláris okát.
Egy molekula, az SMIM1 fehérje hiánya a felelős azért, hogy ilyen vércsoport alakul ki.
Az 1950-es évek elején egy bélrákbeteg 66 éves asszonynak vérátömlesztést adtak, szervezete azonban elutasította a kapott vért. Kiderült, hogy egy korábbi vérátömlesztés során Vel asszony szervezetében antitest termelődött bizonyos, akkor még ismeretlen molekula ellen, amely megtalálható a legtöbb ember vörösvérsejtjeiben, ám a betegében nem volt jelen. Senki nem tudta megállapítani, hogy mi ez a molekula, ezért kapta a páciensről az újonnan felfedezett vércsoport a Vel-negatív nevet 1952-ben.
Hamarosan kiderült, hogy bár ritka vércsoportról van szó, Európában és Amerikában minden 2500 emberből egynek ilyen vércsoportja van. Esetükben a vérátömlesztés veszélyes lehet, veseelégtelenséghez és halálhoz vezethet. Az orvosok és kutatók 60 éven át próbálták megfejteni e vércsoport titkát.
Francia és kanadai tudósok az EMBO Molecular Medicine folyóirat következő számában teszik közzé tanulmányukat arról, hogy miként mutatták ki a fehérjehiányt.
"A Vel-vércsoport az egyik legnehezebben hozzáférhető vércsoport számos országban. Ennek részben a vércsoport ritkasága az oka, illetve az, hogy hiányzik az ilyen típusú véradók rendszeres szűrése" - idézte a szakembereket a ScienceDaily tudományos hírportál.
A Vermonti Egyetem szakemberei és párizsi kutatók Lionel Arnaud, a francia vértranszfúziós intézet szakembere vezetésével két olyan géntesztet dolgoztak ki, amellyel azonosítani lehet a Vel-negatív vércsoportot. Ezeket a teszteket könnyen integrálni lehet a vércsoport-azonosítások jelenlegi rendszereibe, és néhány óra vagy még kevesebb idő alatt eredményesen elvégezhetők. Arnaud csoportja Franciaországban 70 ismert Vel-negatív vércsoportú emberen próbálta ki a teszteket, minden esetben kimutatták az SMIM1 fehérje hiányát.
Tavaly ugyanezen csoport azonosította azokat a fehérjéket, amelyek két másik ritka vércsoport kialakulásáért felelősek. Az emberi vércsoport rendszerek nemzetközi beosztása ezáltal 30-ról 32-re, a Vel-negatív azonosításával 33-ra nőtt.
Forrás: MTI
Fotó: koraorganics.com
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.