A légszennyezettség is közrejátszik a gyermekkori asztma kialakulásában
- Dátum: 2013.03.25., 23:47
A légszennyezettség ugyanolyan súlyos tényezőként játszik közre a gyermekkori asztma kialakulásában, mint a passzív dohányzás - derült ki egy tíz európai városra kiterjedő új tanulmányból.
A kutatók becslései szerint a gyermekkori asztmás esetek kialakulásának 14 százalékáért a forgalmas közlekedési útvonalak mentén tapasztalható légszennyezettség a felelős. A European Respiratory Journal című folyóirat internetes oldalán közölt tanulmány emlékeztet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a gyermekkori asztmás esetek 4-18 százaléka a passzív dohányzással van összefüggésben.
A közlekedéssel összefüggő légszennyezettségről eddig úgy vélték, hogy csupán asztmás tüneteket vált ki, és a forgalmas utak menti levegő mérgező anyagait nem hozták összefüggésbe a krónikus asztma kialakulásával. A szakemberek most olyan járványtani tanulmányok adatait használták fel, amelyek azt mutatták, hogy a közlekedési útvonalak mentén tapasztalható, forgalommal összefüggő légszennyezettség magas szintjének kitett gyerekek esetében magasabb volt az asztma előfordulásának aránya, még az olyan releváns tényezők figyelembe vétele mellett is, mint a passzív dohányzás és a gazdasági-társadalmi körülmények.
A kutatók becslései szerint a vizsgált tíz városban tapasztalt asztmás esetek 14 százaléka volt köthető a közlekedési útvonalak menti légszennyezettséghez. A kutatók figyelembe vették a városi lakosságok egészségügyi állapotában lévő különbségeket is.
"A légszennyezettségről eddig úgy vélték, hogy csupán asztmás tüneteket vált ki, most viszont első ízben becsültük fel azon asztmás esetek százalékos arányát, amelyek valószínűleg nem alakultak volna ki, ha az európaiak nem lettek volna kitéve a közlekedéssel összefüggő légszennyezettségnek" - húzta alá Laura Perez, tanulmány vezető szerzője, aki a Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet munkatársaként dolgozik.
Az Európai Bizottság a Levegő Évének nyilvánította 2013-at. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tiszta levegő fontosságára és a levegőminőség javítását célzó programokat szorgalmazzon szerte az Európai Unióban - olvasható a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportálon.
Forrás: MTI, sciencedaily.com
Fotó: sxc.hu
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.