Bacilusgazda szúnyogokkal a malária ellen
- Dátum: 2013.05.12., 10:53
A szúnyogok közismerten veszélyes - nem ritkán halálos kimenetelű - fertőzések terjesztői: egy új kutatás fényében mindazonáltal bacilusgazdaként hatékonyan be is vethetők olyan járványok ellen, mint a malária.
A Michigani Állami Egyetemen végrehajtott kísérletek során a kutatók kimutatták, hogy megfékezhető a szúnyogok által az emberek körében terjesztett maláriafertőzés, ha a rovarokba a Wolbachia nemzetségbe tartozó baktériumokat ültetnek. Tulajdonképpen a szóban forgó baktériumok egyfajta vakcinaként fejtik ki hatásukat a szúnyogok szervezetében, megvédve azokat a maláriaparazitáktól.
Az eljárás segítségével meggátolható lenne, hogy a szúnyogok átadják az embereknek a malária kórokozóit, amelyek 2010-ben 219 millió embert fertőztek meg világszerte. A fertőzések 660 ezer halálesettel jártak.
Zhiyong Xi, az egyetem mikrobiológiai és molekulagenetikai professzora a Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban megemlítette, hogy a Wolbachia baktériumok hadba vetésével voltaképpen már két évtizede próbálkoznak. "Most először azonban bizonyítani is tudtuk, hogy a baktériumok stabilan beültethetők kulcsfontosságú szerepet játszó maláriahordozókba" - húzta alá.
Csapatával sikeresen demonstrálta, hogy a Wolbachia-baktériumokkal "fertőzött" szúnyogok bacilusgazdaként képesek az egész állományban szétteríteni a kiválasztott baktériumokat. A kísérletek második szakaszában pedig feltárták, hogy a baktériumok megakadályozzák a rovarokat abban, hogy továbbadják a maláriaparazitákat az embereknek.
"A cél érdekében kifejlesztettünk egy Wolbachia-fertőzést hordozó szúnyogcsaládot, majd betelepítettünk őket egy nem fertőzött állományba. A procedúrát többször megismételve olyan populációt sikerült kialakítanunk, amelyben döntő többségbe kerültek a bacilusgazdák" - magyarázta Xi.
A tanulmány szerint az eredmény szempontjából lényeges mozzanat volt a megfelelő Wolbachia baktériumfajták (wAlbB) kiválasztása és a szúnyogembriókba való beültetése. Több ezer lárván alkalmazták az eljárást.
A michigani professzor hasonló módszerrel vetette be a Wolbachia baktériumokat egy másik trópusi betegség, a dengue-láz ellen is. Munkája nagymértékben hozzájárult az utóbbi betegség felszámolására indított "baktériumalapú stratégia" kidolgozásához.
Forrás: MTI, sciencedaily.com
Fotó: sxc.hu
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?
Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.
Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban
Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.
Alice csodaországban szindróma
Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.
Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.