Bacilusgazda szúnyogokkal a malária ellen
- Dátum: 2013.05.12., 10:53
A szúnyogok közismerten veszélyes - nem ritkán halálos kimenetelű - fertőzések terjesztői: egy új kutatás fényében mindazonáltal bacilusgazdaként hatékonyan be is vethetők olyan járványok ellen, mint a malária.
A Michigani Állami Egyetemen végrehajtott kísérletek során a kutatók kimutatták, hogy megfékezhető a szúnyogok által az emberek körében terjesztett maláriafertőzés, ha a rovarokba a Wolbachia nemzetségbe tartozó baktériumokat ültetnek. Tulajdonképpen a szóban forgó baktériumok egyfajta vakcinaként fejtik ki hatásukat a szúnyogok szervezetében, megvédve azokat a maláriaparazitáktól.
Az eljárás segítségével meggátolható lenne, hogy a szúnyogok átadják az embereknek a malária kórokozóit, amelyek 2010-ben 219 millió embert fertőztek meg világszerte. A fertőzések 660 ezer halálesettel jártak.
Zhiyong Xi, az egyetem mikrobiológiai és molekulagenetikai professzora a Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban megemlítette, hogy a Wolbachia baktériumok hadba vetésével voltaképpen már két évtizede próbálkoznak. "Most először azonban bizonyítani is tudtuk, hogy a baktériumok stabilan beültethetők kulcsfontosságú szerepet játszó maláriahordozókba" - húzta alá.
Csapatával sikeresen demonstrálta, hogy a Wolbachia-baktériumokkal "fertőzött" szúnyogok bacilusgazdaként képesek az egész állományban szétteríteni a kiválasztott baktériumokat. A kísérletek második szakaszában pedig feltárták, hogy a baktériumok megakadályozzák a rovarokat abban, hogy továbbadják a maláriaparazitákat az embereknek.
"A cél érdekében kifejlesztettünk egy Wolbachia-fertőzést hordozó szúnyogcsaládot, majd betelepítettünk őket egy nem fertőzött állományba. A procedúrát többször megismételve olyan populációt sikerült kialakítanunk, amelyben döntő többségbe kerültek a bacilusgazdák" - magyarázta Xi.
A tanulmány szerint az eredmény szempontjából lényeges mozzanat volt a megfelelő Wolbachia baktériumfajták (wAlbB) kiválasztása és a szúnyogembriókba való beültetése. Több ezer lárván alkalmazták az eljárást.
A michigani professzor hasonló módszerrel vetette be a Wolbachia baktériumokat egy másik trópusi betegség, a dengue-láz ellen is. Munkája nagymértékben hozzájárult az utóbbi betegség felszámolására indított "baktériumalapú stratégia" kidolgozásához.
Forrás: MTI, sciencedaily.com
Fotó: sxc.hu
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.