Bacilusgazda szúnyogokkal a malária ellen
- Dátum: 2013.05.12., 10:53
A szúnyogok közismerten veszélyes - nem ritkán halálos kimenetelű - fertőzések terjesztői: egy új kutatás fényében mindazonáltal bacilusgazdaként hatékonyan be is vethetők olyan járványok ellen, mint a malária.
A Michigani Állami Egyetemen végrehajtott kísérletek során a kutatók kimutatták, hogy megfékezhető a szúnyogok által az emberek körében terjesztett maláriafertőzés, ha a rovarokba a Wolbachia nemzetségbe tartozó baktériumokat ültetnek. Tulajdonképpen a szóban forgó baktériumok egyfajta vakcinaként fejtik ki hatásukat a szúnyogok szervezetében, megvédve azokat a maláriaparazitáktól.
Az eljárás segítségével meggátolható lenne, hogy a szúnyogok átadják az embereknek a malária kórokozóit, amelyek 2010-ben 219 millió embert fertőztek meg világszerte. A fertőzések 660 ezer halálesettel jártak.
Zhiyong Xi, az egyetem mikrobiológiai és molekulagenetikai professzora a Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban megemlítette, hogy a Wolbachia baktériumok hadba vetésével voltaképpen már két évtizede próbálkoznak. "Most először azonban bizonyítani is tudtuk, hogy a baktériumok stabilan beültethetők kulcsfontosságú szerepet játszó maláriahordozókba" - húzta alá.
Csapatával sikeresen demonstrálta, hogy a Wolbachia-baktériumokkal "fertőzött" szúnyogok bacilusgazdaként képesek az egész állományban szétteríteni a kiválasztott baktériumokat. A kísérletek második szakaszában pedig feltárták, hogy a baktériumok megakadályozzák a rovarokat abban, hogy továbbadják a maláriaparazitákat az embereknek.
"A cél érdekében kifejlesztettünk egy Wolbachia-fertőzést hordozó szúnyogcsaládot, majd betelepítettünk őket egy nem fertőzött állományba. A procedúrát többször megismételve olyan populációt sikerült kialakítanunk, amelyben döntő többségbe kerültek a bacilusgazdák" - magyarázta Xi.
A tanulmány szerint az eredmény szempontjából lényeges mozzanat volt a megfelelő Wolbachia baktériumfajták (wAlbB) kiválasztása és a szúnyogembriókba való beültetése. Több ezer lárván alkalmazták az eljárást.
A michigani professzor hasonló módszerrel vetette be a Wolbachia baktériumokat egy másik trópusi betegség, a dengue-láz ellen is. Munkája nagymértékben hozzájárult az utóbbi betegség felszámolására indított "baktériumalapú stratégia" kidolgozásához.
Forrás: MTI, sciencedaily.com
Fotó: sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.