Menü

Bűzölgő magyarok

  • Dátum: 2013.06.01., 21:33

A legelterjedtebb szenvedélybetegség, a dohányzás miatt hazánkban évente legalább 30 ezren vesztik életüket, de ez a szám egyes években meghaladta a 35 ezret is. Hiába az áremelés, az aktív ellenkampány, a riasztó adatok, mert Magyarország továbbra is a dohányfüsttel leginkább fertőzött ország a világon, jelenleg dobogós. Május 31-én tartjuk a nemdohányzók világnapját.

Hiába a nemdohányzók védelméről szóló törvény, amely szerint a kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni a közterületnek minősülő gyalogos aluljárókban, zárt légterű közlekedő összekötő terekben, játszótereken, illetve azok öt méteres körzetében, valamint a közösségi közlekedési eszközök megállóiban, várakozó helyeinél és ezek öt méteres körzetén belül sem. A szabályt megszegőknek hiába szabhatnak ki 20 ezertől 50 ezer forintig terjedő egészségvédelmi bírságot, ugyanis a legtöbb imént felsorolt helyen tesznek a dohányosok a többiekre és vidáman pöfékelnek az orruk alá. Szigorúbb ellenőrzést, szigorú büntetést kívánna, óhajtana minden nemdohányzó.

Pedig az a bűzös cigaretta évente mintegy 30 ezer magyar ember életét oltja ki. Európában pedig hazánk az első a 65 év alatti daganat okozta halálozási listán, főleg az olyan megváltoztatható rizikó faktorok miatt, mint a dohányzás.

Hosszasan sorolhatjuk, hogy a cigaretta légúti rendellenességeket, szembetegségeket, gyomorfekélyt, fogínybetegségeket, bőrelváltozásokat, tüdőbetegségeket, szív- és érrendszeri betegségeket, impotenciát, vagy rákot okozhat. Ez nem igazán érdekli honfitársainkat, sőt még az sem, hogy a cigifüst 4000! féle vegyi anyagot, és 70 féle karcinogén anyagot tartalmaz, olyanokat, amik egyébként a gyertyaviaszban, az oldószerben, a WC tisztítóban, a rakéta üzemanyagban, vagy az elemekben található meg. Az sem riasztja vissza őket, hogy a füst, amit kibocsátanak, 2500 másik társukat öli meg évente. A passzív dohányzás ugyanis kimutathatóan kétszer károsabb, mint az aktív. Azaz, a dohányos férj nemdohányzó feleségénél kétszer nagyobb az esély a tüdőrákra. Zárt helyiségben pedig azonnal szemviszketést, orrdugulást, orrfolyást, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, köhögést, légzési nehézséget okoz a dohányfüst.

A cigaretta miatt évente a világon négymillióan halnak meg, ami azt jelenti 19 percenként öl meg valakit a cigi. Ha a dohányzás népszerűsége továbbra sem csökken, akkor 2030-ra már három másodpercenként int majd búcsút valaki a földi életnek miatta.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felismerve a dohányzás egészségre károsító hatásait 1987-ben hívta életre a Nemdohányzók Világnapját, amit május 31-én tartunk. Feltehetően a dohányosok erre is tesznek. Ha csak magukat ölnék meg, az ellen nem emelhetne senki kifogást, hiszen mindenki a saját sorsának kovácsa, ám amíg mások egészségét is tönkre teszik, mérgezik a környezetet, addig igenis harcolni, küzdeni kell a cigaretta és a szenvedélybetegei ellen.

Forrás:
www.mkardio.hu

Fotó:
sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.