Bűzölgő magyarok
- Dátum: 2013.06.01., 21:33
A legelterjedtebb szenvedélybetegség, a dohányzás miatt hazánkban évente legalább 30 ezren vesztik életüket, de ez a szám egyes években meghaladta a 35 ezret is. Hiába az áremelés, az aktív ellenkampány, a riasztó adatok, mert Magyarország továbbra is a dohányfüsttel leginkább fertőzött ország a világon, jelenleg dobogós. Május 31-én tartjuk a nemdohányzók világnapját.
Hiába a nemdohányzók védelméről szóló törvény, amely szerint a kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni a közterületnek minősülő gyalogos aluljárókban, zárt légterű közlekedő összekötő terekben, játszótereken, illetve azok öt méteres körzetében, valamint a közösségi közlekedési eszközök megállóiban, várakozó helyeinél és ezek öt méteres körzetén belül sem. A szabályt megszegőknek hiába szabhatnak ki 20 ezertől 50 ezer forintig terjedő egészségvédelmi bírságot, ugyanis a legtöbb imént felsorolt helyen tesznek a dohányosok a többiekre és vidáman pöfékelnek az orruk alá. Szigorúbb ellenőrzést, szigorú büntetést kívánna, óhajtana minden nemdohányzó.
Pedig az a bűzös cigaretta évente mintegy 30 ezer magyar ember életét oltja ki. Európában pedig hazánk az első a 65 év alatti daganat okozta halálozási listán, főleg az olyan megváltoztatható rizikó faktorok miatt, mint a dohányzás.

Hosszasan sorolhatjuk, hogy a cigaretta légúti rendellenességeket, szembetegségeket, gyomorfekélyt, fogínybetegségeket, bőrelváltozásokat, tüdőbetegségeket, szív- és érrendszeri betegségeket, impotenciát, vagy rákot okozhat. Ez nem igazán érdekli honfitársainkat, sőt még az sem, hogy a cigifüst 4000! féle vegyi anyagot, és 70 féle karcinogén anyagot tartalmaz, olyanokat, amik egyébként a gyertyaviaszban, az oldószerben, a WC tisztítóban, a rakéta üzemanyagban, vagy az elemekben található meg. Az sem riasztja vissza őket, hogy a füst, amit kibocsátanak, 2500 másik társukat öli meg évente. A passzív dohányzás ugyanis kimutathatóan kétszer károsabb, mint az aktív. Azaz, a dohányos férj nemdohányzó feleségénél kétszer nagyobb az esély a tüdőrákra. Zárt helyiségben pedig azonnal szemviszketést, orrdugulást, orrfolyást, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, köhögést, légzési nehézséget okoz a dohányfüst.
A cigaretta miatt évente a világon négymillióan halnak meg, ami azt jelenti 19 percenként öl meg valakit a cigi. Ha a dohányzás népszerűsége továbbra sem csökken, akkor 2030-ra már három másodpercenként int majd búcsút valaki a földi életnek miatta.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felismerve a dohányzás egészségre károsító hatásait 1987-ben hívta életre a Nemdohányzók Világnapját, amit május 31-én tartunk. Feltehetően a dohányosok erre is tesznek. Ha csak magukat ölnék meg, az ellen nem emelhetne senki kifogást, hiszen mindenki a saját sorsának kovácsa, ám amíg mások egészségét is tönkre teszik, mérgezik a környezetet, addig igenis harcolni, küzdeni kell a cigaretta és a szenvedélybetegei ellen.
Forrás:
www.mkardio.hu
Fotó:
sxc.hu
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?
Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.
Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban
Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.
Alice csodaországban szindróma
Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.
Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.