Menü

A gyermekrák-túlélők többsége felnőttként krónikus beteg lesz

  • Dátum: 2013.06.15., 23:44

A gyermekkori rák szinte összes túlélőjénél legalább egy krónikus betegség kialakul, mire középkorú lesz - mutatta ki egy új amerikai tanulmány.

Hallászavarok, szívbillentyű-rendellenességek, tüdőproblémák, memóriagondok, újabb daganat, azaz krónikus egészségügyi problémák lépnek fel a vizsgálatban részt vevő gyermekrák-túlélők 95 százalékánál, mire elérik a 45 éves kort. Viszonyításul a 35-64 évesek 38 százaléka él legalább egy idült betegséggel - ismertette a LiveScience tudományos hírportál az amerikai orvostársaság folyóiratában (JAMA) megjelent tanulmányt.

Néhány túlélőnél ezek a tünetek nem okoztak semmilyen problémát, 80 százalékuk szenvedett azonban életveszélyes, komoly vagy munkaképességet befolyásoló betegségben. A kutatók elmondták, tekintettel a vizsgált személyek viszonylag fiatal korára (32 év volt az átlagéletkor), mellbevágó volt a tipikusan az idős korhoz köthető rendellenességek, például a szürke hályog (15 százalék), az idegfájdalom (15 százalék) és a memóriakárosodás (35 százalék) magas aránya.

Ezek az eredmények a tudósok szerint arra utalnak, hogy a rákkezelések felgyorsíthatják az öregedés folyamatát. A kutatók hangsúlyozták, folyamatosan kell vizsgálni a gyermekrák-túlélőket, hogy idejében kiszűrjék a később komoly betegségekhez, újabb daganathoz, szívproblémákhoz, látászavarokhoz vezető tüneteket.

Egyes rákkezelések azért növelhetik a későbbi egészségkárosodás kockázatát, mert a daganatos sejtek mellett az egészséges szöveteket is károsítják. A rákból gyógyultakat érintő korábbi kutatások csak kikérdezték a pácienseket az egészségügyi állapotukról, ám orvosi vizsgálatokkal nem támasztották alá a hallottakat.

Az új, 1713 gyermekrák-túlélőt érintő kutatás vérnyomás- és vércukorszint-mérést, kardiológiai és pajzsmirigy-vizsgálatokat is magában foglalt. Akik a gyermekkorukban kapott kezelések miatt kockázati csoportba kerültek, speciális szűréseken vettek részt, például a mellkasi sugárkezelésen átesett nőket mammográfiával vizsgálták.

A kiszűrt rendellenességek nem mindegyike jelentett mindennapi gondot, például a sugárkezeléssel gyógyult leukémiásoknál memóriazavart tapasztaltak a kutatók, ám ez senkit sem gátolt a munkavégzésben és napi tevékenységeiben.

Forrás:
MTI

Fotó:
sxc.hu

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után

A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.