Menü

Karrierutak, és zsákutcák

A pályaválasztási tanácsadást sokan tévesen úgy értelmezik, hogy annak keretében tulajdonképpen megmondják a választ arra a kérdésre, hogy mi legyek, ha nagy leszek.

Ez nincs így, első lépés éppen ezért szembenézni azzal a ténnyel, hogy a pályaválasztás egy olyan döntés, melynek felelősségét nem ruházhatjuk át büntetlenül másokra.

Régebben jóval kiszámíthatóbb keretek között valósult meg egy karrierút, ez azonban megváltozott. Átalakultak a feltételek, a lehetőségek, és az értékek is, amelyeket fontosnak tartunk egy munkahely vagy egy szakma megválasztásánál.

Az újabb generációknak nem egy életre szóló döntést kell hoznia pályaválasztáskor, inkább kisebb programokat kell megtervezni. A felelősség persze ettől még nem lesz kisebb, ráadásul egy korábban kezdődő tudatosságot is igényel, főleg ha versenyképesek akarunk maradni.

Éppen ezért a pályaválasztás inkább egy folyamat, melynek során több kisebb dologban is döntenünk kell. Az önismeret kikerülhetetlen, fel kell állítanunk a magunk fontossági sorrendjét. Vagyis azokat az alapvető értékeket, amelyek fontosak nekünk. Például nem árt, tisztában lennünk olyan alapvető tulajdonságainkkal, hogy a rutinszerű feladatokat, vagy a kreatív helyzeteket szeretjük-e jobban.  Ezek az alapozó lépések nem tűnnek túl fontosnak, pedig a tanulmányaink megtervezéséhez és foglalkozásválasztáshoz elengedhetetlenek.

Tipikus hiba például, hogy végzősként nem akarunk elgondolkodni mit és hogyan szeretnénk csinálni, csak a pontszámra koncentrálunk. Arra fordítjuk az energiát, hogy kikalkuláljuk, eredményeinkkel melyik az az egyetemi szak, melyre felvételt nyerhetünk. Ez elég általános probléma. Ráadásul a felsőoktatás eltömegesedése miatt a diploma nem jelent életbiztosítást, hiszen karriert nem ad.

A szülők segíthetnek ebben a folyamatban, persze nem úgy, hogy a gyerek helyett hozzák meg a döntést. Az sem jó taktika, ha nyomást helyezve a gyerekre, szinte kényszerítjük egy bizonyos irányba (például valamilyen egyetemi tanulmány felé). Ezzel szemben tudatosító és elgondolkodtató kérdésekkel segíthetjük gyermekünket a karriertervezésre való felkészülésben. Jó módszer lehet az is, ha a család történetében elevenítünk fel közösen életpályákat. Ez a módszer (személyes példák) segíthet a kérdésre való ráhangolódásban, és sikeres, vagy kevésbé sikeres karrier minták megismerésében.

Fotó:
pixabay.com

A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények

Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.

A mese, mint megküzdési stratégia

Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.

Hogyan építsünk hatékony edzésrutint otthon?

Hogyan kezdjünk el edzeni anélkül, hogy drága bérletet kellene venni vagy edzőterembe járnunk? Aki az otthoni edzésre szavaz, nekik hasznos dolgokat hozunk mai cikkünkben.

Hogyan hat a közösségi média az életmódra?

Hogyan befolyásolja a közösségi média mindennapjainkat és miként találhatunk egészséges egyensúlyt a digitális világ és a valóság között? Hogyan hat a közösségi média az életmódra? Erre keressük a válaszokat.

Hatékony időgazdálkodás a mai modern világban

Hogyan kezelhetjük jobban a napjainkat, hogy több időnk maradjon a fontos dolgokra? Taktikákat kínálunk hatékony időbeosztásra a munka és szórakozás közötti egyensúly megtalálásához.