Menü

Gyertyát gyújtunk halottainkért

A keresztény világ 741 óta ünnepli meg az üdvözült lelkek emléknapját, a Mindenszenteket. Gyertyát gyújtunk, koszorút és virágot viszünk elhunyt szeretteink, hozzátartozóink sírjára.

A Mindenszentek napjának bizony nagyon régi hagyományai vannak a világban, hiszen 741 óta hivatalos ünnepnap a keresztény világban. Sokan nem tudják, ezért az emberek többségének tudatában a Mindenszentek és a Halottak Napja összemosódik, pedig két különböző hagyományú ünnepről beszélünk. A Halottak Napja ugyanis az elhunyt, de még üdvösséget el nem nyert hívek emléknapja és ezt november 2-án tartjuk meg. IV. Gergely pápának köszönhetően 844 óta tartjuk számon jeles napjaink között.

Az angolszász országokban e két ünnepnap előtt, vagyis október 31-én tartják meg a halloweent, ami kelta hagyományokra épülő különleges, jelmezes felvonulás.

Mindenszentek napja hazánkban 2000 óta újra munkaszüneti nap. A régi időkben ez természetes volt, sőt a halottak hetén tilos volt mindenféle munka, földművelés, takarítás, mosás, sőt még a káposzta savanyítás is, mert azt tartották, a halottak így nem tudnak megnyugodni.

Az elhunyt lelkes nyugalmáért harangoznak november 2-án is. Egyes helyeken pedig az a szokás, hogy megterítenek a halottaknak az asztalnál, kenyérrel, sóval, vízzel.

Mindenszentek napján a legfontosabb hagyomány a gyertyagyújtás, ami az örök világosságot jelképezi. A XIX. század óta terjedt el az, hogy a sírokat virágokkal, koszorúkkal, mécsesekkel, gyertyákkal rakják tele. A Halottak napi gyertyagyújtás célja pedig az, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszataláljanak.

Ezekben a napokban próbáljunk meg kicsit magunkba fordulni, befelé figyelni. Emlékezzünk. Gyújtsunk gyertyát, teremtsünk meghittséget, melegséget otthonunkban és a lelkünkben is. Fogadjuk el, vagy próbáljuk meg elfogadni, hogy az élet vége a halál, s bár sokszor hatalmas űrt, hiányt hagynak maguk után az elhunytak, ez az élet rendje. A mindennapok bizony nélkülük is folytatódnak. Ez a nap viszont az emlékeinké. Amit nem vehetnek el tőlünk soha.

Fotó:
pixabay.com

Tükrök a lakásban – ezekre a helyekre a feng shui szerint inkább ne tedd

A tükör különleges lakberendezési elem: tágítja a teret, világosabbá teszi a szobát, és praktikus is. A feng shui szerint azonban nem mindegy, hova kerül, mert a tükrök nemcsak a fényt, hanem az energiákat is „visszaverik” és megsokszorozzák. Nézzük, hol érdemes inkább elkerülni őket!

Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen

A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.