Gyertyát gyújtunk halottainkért
- Dátum: 2013.10.31., 19:54
- Halottak napi hagyományok, Halottak Napja, Mindenszentek hagyományai, Mindenszentek Napja
A keresztény világ 741 óta ünnepli meg az üdvözült lelkek emléknapját, a Mindenszenteket. Gyertyát gyújtunk, koszorút és virágot viszünk elhunyt szeretteink, hozzátartozóink sírjára.
A Mindenszentek napjának bizony nagyon régi hagyományai vannak a világban, hiszen 741 óta hivatalos ünnepnap a keresztény világban. Sokan nem tudják, ezért az emberek többségének tudatában a Mindenszentek és a Halottak Napja összemosódik, pedig két különböző hagyományú ünnepről beszélünk. A Halottak Napja ugyanis az elhunyt, de még üdvösséget el nem nyert hívek emléknapja és ezt november 2-án tartjuk meg. IV. Gergely pápának köszönhetően 844 óta tartjuk számon jeles napjaink között.
Az angolszász országokban e két ünnepnap előtt, vagyis október 31-én tartják meg a halloweent, ami kelta hagyományokra épülő különleges, jelmezes felvonulás.
Mindenszentek napja hazánkban 2000 óta újra munkaszüneti nap. A régi időkben ez természetes volt, sőt a halottak hetén tilos volt mindenféle munka, földművelés, takarítás, mosás, sőt még a káposzta savanyítás is, mert azt tartották, a halottak így nem tudnak megnyugodni.
Az elhunyt lelkes nyugalmáért harangoznak november 2-án is. Egyes helyeken pedig az a szokás, hogy megterítenek a halottaknak az asztalnál, kenyérrel, sóval, vízzel.
Mindenszentek napján a legfontosabb hagyomány a gyertyagyújtás, ami az örök világosságot jelképezi. A XIX. század óta terjedt el az, hogy a sírokat virágokkal, koszorúkkal, mécsesekkel, gyertyákkal rakják tele. A Halottak napi gyertyagyújtás célja pedig az, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszataláljanak.
Ezekben a napokban próbáljunk meg kicsit magunkba fordulni, befelé figyelni. Emlékezzünk. Gyújtsunk gyertyát, teremtsünk meghittséget, melegséget otthonunkban és a lelkünkben is. Fogadjuk el, vagy próbáljuk meg elfogadni, hogy az élet vége a halál, s bár sokszor hatalmas űrt, hiányt hagynak maguk után az elhunytak, ez az élet rendje. A mindennapok bizony nélkülük is folytatódnak. Ez a nap viszont az emlékeinké. Amit nem vehetnek el tőlünk soha.
Fotó:
pixabay.com
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.
Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma
Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.
Nem a jóga, hanem az erdő hódít
Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.