Menü

Ezerarcú kakukkfű

Az egész világon ismert gyógy- és fűszernövény, amely számtalan bajra gyógyírt jelent. A téli, megfázásos időszakban eredményesen kezelhetjük vele a náthát, a köhögést, gyerekek esetében is. A kakukkfű ráadásul isteni illatot és ízt ad ételeinknek is.

A kakukkfüvet már az ókorban is ismerték és használták. Egyiptomban például az illóolaját balzsamozásra használták, sőt a húsok tartósítását is ezzel oldották meg. Nagy szükség volt egy jó tartósítószerre, ráadásul ínycsiklandó illatot, kellemes ízt kölcsönzött a húsféléknek. Ezt a remek tulajdonságát a görögök is kihasználták, de itt a bátorság, hősiesség jelképe is volt. A spártai katonák ruhájára például apró kakukkfű ágat hímeztek az asszonyok. A hindu népi gyógyászat pedig a bélférgek elleni leghatékonyabb szernek titulálta.

A kakukkfű ma is gyakorta és igen széles körben alkalmazható gyógynövény. Nem hiányozhat a házi patikánkból, főleg, ha kisgyermekeink vannak. Ez a növény ugyanis az egyik legjobb köhögés csillapító, nyákoldó, köptető, de kiváló a torokfájásra, légúti megbetegedések esetén is. A népgyógyászat úgy tartja a „ a tüdők nemes megerősítője”. Teáját mézzel, vagy önmagában fogyasztva akár kisgyerekeknek is kínálhatjuk, de a belőle készült gyógyszertárban kapható köptetőt is alkalmazhatjuk nátha, megfázás és az előbb felsorolt bajok esetén. Már készül belőle krém is, amely a mellkasra, lábra kenve egyszerűen fantasztikus hatású.

Persze nemcsak ezért szerethetjük a kakukkfüvet. A benne található timol és karvakol remek fertőtlenítőszer, az I. világháborúban például a belőle kivont olajat használták a sebek, sérülések fertőtlenítésére. Erős gomba- és vírusölő hatású is, régen természetes antibiotikumként alkalmazták.

Ezen kívül remek görcsoldó, serkenti az immunrendszert, roboráló hatású is, étvágyjavító, az álmatlanság, a fejfájás és a vérszegénység egyik legjobb ellenszere. Idegerősítő, emésztés serkentő.

Inhalálásra, füstölésre, illetve fürdőzésre is alkalmas. A kakukkfüves fürdőhöz két csésze szárított növényre van szükség, amit vagy egyszerűen a forró vízbe szórunk, vagy pedig forrázatot készítünk belőle, majd tíz percig állni hagyjuk, leszűrjük és ezt öntjük a vizünkbe.

A modern konyha nélkülözhetetlen fűszere, a vad, szárnyas és gombaételek egyik legjobb ízesítője, de a nehezebb levesekbe, a bab, lencse, vagy egyéb ragulevesekbe is ajánlatos belőle tenni emésztést serkentő hatása miatt.

Fotó:
pixabay.com

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.