Menü

Állami egészségügy, magánfinanszírozás, vagy öngyógyítás?

  • Dátum: 2013.11.28., 18:02

Az emberek jelentős része egyáltalán nem, vagy csak későn vesz igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, – derült ki a Doktor24 számára készült GKI-EKI tanulmányból[1]. Hazánkban az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett az öngyógyítási hajlandóság, a lakosság sokkal inkább a saját maga által kiválasztott gyógyszerekre és gyógymódokra költ, ahelyett, hogy szakszerű egészségügyi szolgáltatásokat venne igénybe. Az öngyógyítás szakmai kontrolljának hiánya azonban komoly veszélyeket rejthet magában: a későn megkezdett kezelés csökkentheti a gyógyulás esélyét, és költségesebbé teheti az ellátást.

A magyar családok egészségügyi kiadásainak mértéke a családi költségvetésben a válság ellenére sem változott. Az egészségre, egészségügyre fordított kiadásaik aránya a nettó jövedelemre vetítve stabilan 3-4%. Ezen belül viszont, továbbra is aránytalanul magas a gyógyszerekre szánt kiadás mértéke, – számol be a Doktor24 egészségügyi szolgáltatásszervező megbízásából készült GKI-EKI tanulmány, amely a háztartások egészségügyi rendszer finanszírozásában betöltött szerepét valamint a hazai egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákat vette górcső alá.

Péteri János, a GKI Egészségügykutató vezető tanácsadója elmondta, hogy 2000 és 2012 között a magánfinanszírozás aránya az egészségügyi rendszer forrásaiban 30%-ról 37%-ra növekedett, míg a közfinanszírozás szerepvállalása ezzel arányosan csökkent. Emögött két jelenség húzódik: egyrészt növekedett a magánfinanszírozásban legnagyobb részarányt képviselő gyógyszer finanszírozás, másrészt feltehető, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátás helyett az emberek gyakran az egyre erősödő magán-egészségügyi szolgáltatókhoz fordulnak, vagy az öngyógyítást választják.

Az öngyógyítási hajlandóság évek óta növekszik a magyarok körében, és egyre gyakoribb az adott panasz kezelésében az állami egészségügyi rendszerből történő akár teljes kilépés is. Egy korábbi, a SOTE szakértői által végzett kutatás szerint az emberek 20%-a egyáltalán nem, vagy csak későn veszi igénybe az egészségügyi ellátást, és nem számol az öngyógyítás kockázataival. A szakmai kontroll nélkül végzett öngyógyítás jelentős veszélynek teheti ki a beteget, hiszen csökkentheti a gyógyulás esélyét, ugyanakkor növeli a kezelés időtartamát, valamint az ezzel járó költségeket is jelentősen megemelheti.

„Erre jelenthet megoldást, ha a családokat arra ösztönözzük, hogy a növekvő gyógyszerkiadásaik helyett egészségügyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Fontos, hogy azok a páciensek, akik az öngyógyítást választják, tudjanak róla, hogy egészségügyi kérdéseikkel, problémáikkal kapcsolatban szakszerű információkkal látjuk el őket, a nap 24 órájában” – nyilatkozta dr. Zsolnai Gábor, a Doktor24 ügyvezető igazgatója.

A piacon egyedülálló, hiánypótló megoldást kínáló cég vezetője kiemelte, hogy amíg az állami egészségügyi ellátás napról napra kiszámíthatatlanabb, addig a magánszolgáltatók egyre színvonalasabb szolgáltatásokat kínálnak. Ezek - a többségében kisvállalkozások - viszont szervezetlenül vannak jelen a piacon, többnyire csak szájhagyomány útján ismertek, így nem könnyű őket megtalálni.

„A betegellátás lehetőségeinek bővítése és egyben egyszerűsítése, valamint a magán egészségügyi szektor hatékonyabb és szervezettebb bevonása érdekében hoztuk létre teljesen új szolgáltatásunkat. A betegek gyakran elvesznek a rendszerben, nem jutnak megfelelő információhoz a betegségükkel, illetve az ellátással kapcsolatban, valamint sok esetben a szolgáltatókba vetett bizalom is hiányzik. Ezeket a problémákat felismerve, a Doktor24 egyedülálló lehetőségeket nyújtó szolgáltatásszervezőként lépett piacra idén ősszel. A páciensek számára átlátható, tervezhető, magas színvonalú, ellenőrizhető szolgáltatásokat teszünk elérhetővé, valamint ezzel párhuzamosan segítséget nyújtunk az állami egészségügyi rendszerben történő eligazodásban és a magánellátók szabad kapacitásainak hatékonyabb kihasználásában is. A Doktor24 komplex szolgáltatáscsomagjait magánszemélyeknek, vállalatoknak, egészségbiztosítóknak és egészségpénztáraknak is kínáljuk különböző konstrukciókban” – tette hozzá a szolgáltatások kapcsán dr. Zsolnai Gábor.

Forrás, fotó:
EUROLEX Consulting Media & PR

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

A balkezességről

A balkezesség kialakulásának pontos okát még nem sikerült teljesen feltárni. Sokan az agyféltekék dominanciájával magyarázzák: a jobbkezeseknél a racionális gondolkodásért felelős bal agyfélteke, míg a balkezeseknél a „művészi” jobb agyfélteke domináns. Van, aki szerint ennek köszönhető, hogy a balkezesek között nagyobb a művészi tehetséggel megáldottak aránya.

Az UV-sugárzás veszélyei

Az UV-sugárzás veszélyeire figyelmeztettek meteorológiai, bőrgyógyász, egészségvédelmi és klímapolitikai szakértők. Sokszor hallottuk már, hogy délelőtt 11 óra és délután 3 óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást, mert ilyenkor nagyobb a leégés veszélye.

A nevetés jótékony hatásai

Kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, vihorászás, szolid mosolygás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk, bizonyos esetekben pont, hogy más embereken. Ez nem csupán egy öncélú jelenség, hanem egyfajta közös nyelvi eszköz is, amelyről az alábbi cikkben tudhatunk meg többet.

Makacs narancsbőr

Vajon hány alkalommal próbáltuk már a csodát ígérő, drága és mégis a kívánt hatásától messze elmaradt cellulit elleni krémeket? Sajnos a csodakrém ezúttal is a könnyebb, drágább és kényelmesebb választás, ám sokszor hatástalan.