Menü

Állami egészségügy, magánfinanszírozás, vagy öngyógyítás?

  • Dátum: 2013.11.28., 18:02

Az emberek jelentős része egyáltalán nem, vagy csak későn vesz igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, – derült ki a Doktor24 számára készült GKI-EKI tanulmányból[1]. Hazánkban az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett az öngyógyítási hajlandóság, a lakosság sokkal inkább a saját maga által kiválasztott gyógyszerekre és gyógymódokra költ, ahelyett, hogy szakszerű egészségügyi szolgáltatásokat venne igénybe. Az öngyógyítás szakmai kontrolljának hiánya azonban komoly veszélyeket rejthet magában: a későn megkezdett kezelés csökkentheti a gyógyulás esélyét, és költségesebbé teheti az ellátást.

A magyar családok egészségügyi kiadásainak mértéke a családi költségvetésben a válság ellenére sem változott. Az egészségre, egészségügyre fordított kiadásaik aránya a nettó jövedelemre vetítve stabilan 3-4%. Ezen belül viszont, továbbra is aránytalanul magas a gyógyszerekre szánt kiadás mértéke, – számol be a Doktor24 egészségügyi szolgáltatásszervező megbízásából készült GKI-EKI tanulmány, amely a háztartások egészségügyi rendszer finanszírozásában betöltött szerepét valamint a hazai egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákat vette górcső alá.

Péteri János, a GKI Egészségügykutató vezető tanácsadója elmondta, hogy 2000 és 2012 között a magánfinanszírozás aránya az egészségügyi rendszer forrásaiban 30%-ról 37%-ra növekedett, míg a közfinanszírozás szerepvállalása ezzel arányosan csökkent. Emögött két jelenség húzódik: egyrészt növekedett a magánfinanszírozásban legnagyobb részarányt képviselő gyógyszer finanszírozás, másrészt feltehető, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátás helyett az emberek gyakran az egyre erősödő magán-egészségügyi szolgáltatókhoz fordulnak, vagy az öngyógyítást választják.

Az öngyógyítási hajlandóság évek óta növekszik a magyarok körében, és egyre gyakoribb az adott panasz kezelésében az állami egészségügyi rendszerből történő akár teljes kilépés is. Egy korábbi, a SOTE szakértői által végzett kutatás szerint az emberek 20%-a egyáltalán nem, vagy csak későn veszi igénybe az egészségügyi ellátást, és nem számol az öngyógyítás kockázataival. A szakmai kontroll nélkül végzett öngyógyítás jelentős veszélynek teheti ki a beteget, hiszen csökkentheti a gyógyulás esélyét, ugyanakkor növeli a kezelés időtartamát, valamint az ezzel járó költségeket is jelentősen megemelheti.

„Erre jelenthet megoldást, ha a családokat arra ösztönözzük, hogy a növekvő gyógyszerkiadásaik helyett egészségügyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Fontos, hogy azok a páciensek, akik az öngyógyítást választják, tudjanak róla, hogy egészségügyi kérdéseikkel, problémáikkal kapcsolatban szakszerű információkkal látjuk el őket, a nap 24 órájában” – nyilatkozta dr. Zsolnai Gábor, a Doktor24 ügyvezető igazgatója.

A piacon egyedülálló, hiánypótló megoldást kínáló cég vezetője kiemelte, hogy amíg az állami egészségügyi ellátás napról napra kiszámíthatatlanabb, addig a magánszolgáltatók egyre színvonalasabb szolgáltatásokat kínálnak. Ezek - a többségében kisvállalkozások - viszont szervezetlenül vannak jelen a piacon, többnyire csak szájhagyomány útján ismertek, így nem könnyű őket megtalálni.

„A betegellátás lehetőségeinek bővítése és egyben egyszerűsítése, valamint a magán egészségügyi szektor hatékonyabb és szervezettebb bevonása érdekében hoztuk létre teljesen új szolgáltatásunkat. A betegek gyakran elvesznek a rendszerben, nem jutnak megfelelő információhoz a betegségükkel, illetve az ellátással kapcsolatban, valamint sok esetben a szolgáltatókba vetett bizalom is hiányzik. Ezeket a problémákat felismerve, a Doktor24 egyedülálló lehetőségeket nyújtó szolgáltatásszervezőként lépett piacra idén ősszel. A páciensek számára átlátható, tervezhető, magas színvonalú, ellenőrizhető szolgáltatásokat teszünk elérhetővé, valamint ezzel párhuzamosan segítséget nyújtunk az állami egészségügyi rendszerben történő eligazodásban és a magánellátók szabad kapacitásainak hatékonyabb kihasználásában is. A Doktor24 komplex szolgáltatáscsomagjait magánszemélyeknek, vállalatoknak, egészségbiztosítóknak és egészségpénztáraknak is kínáljuk különböző konstrukciókban” – tette hozzá a szolgáltatások kapcsán dr. Zsolnai Gábor.

Forrás, fotó:
EUROLEX Consulting Media & PR

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.