Menü

Állami egészségügy, magánfinanszírozás, vagy öngyógyítás?

  • Dátum: 2013.11.28., 18:02

Az emberek jelentős része egyáltalán nem, vagy csak későn vesz igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, – derült ki a Doktor24 számára készült GKI-EKI tanulmányból[1]. Hazánkban az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett az öngyógyítási hajlandóság, a lakosság sokkal inkább a saját maga által kiválasztott gyógyszerekre és gyógymódokra költ, ahelyett, hogy szakszerű egészségügyi szolgáltatásokat venne igénybe. Az öngyógyítás szakmai kontrolljának hiánya azonban komoly veszélyeket rejthet magában: a későn megkezdett kezelés csökkentheti a gyógyulás esélyét, és költségesebbé teheti az ellátást.

A magyar családok egészségügyi kiadásainak mértéke a családi költségvetésben a válság ellenére sem változott. Az egészségre, egészségügyre fordított kiadásaik aránya a nettó jövedelemre vetítve stabilan 3-4%. Ezen belül viszont, továbbra is aránytalanul magas a gyógyszerekre szánt kiadás mértéke, – számol be a Doktor24 egészségügyi szolgáltatásszervező megbízásából készült GKI-EKI tanulmány, amely a háztartások egészségügyi rendszer finanszírozásában betöltött szerepét valamint a hazai egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákat vette górcső alá.

Péteri János, a GKI Egészségügykutató vezető tanácsadója elmondta, hogy 2000 és 2012 között a magánfinanszírozás aránya az egészségügyi rendszer forrásaiban 30%-ról 37%-ra növekedett, míg a közfinanszírozás szerepvállalása ezzel arányosan csökkent. Emögött két jelenség húzódik: egyrészt növekedett a magánfinanszírozásban legnagyobb részarányt képviselő gyógyszer finanszírozás, másrészt feltehető, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátás helyett az emberek gyakran az egyre erősödő magán-egészségügyi szolgáltatókhoz fordulnak, vagy az öngyógyítást választják.

Az öngyógyítási hajlandóság évek óta növekszik a magyarok körében, és egyre gyakoribb az adott panasz kezelésében az állami egészségügyi rendszerből történő akár teljes kilépés is. Egy korábbi, a SOTE szakértői által végzett kutatás szerint az emberek 20%-a egyáltalán nem, vagy csak későn veszi igénybe az egészségügyi ellátást, és nem számol az öngyógyítás kockázataival. A szakmai kontroll nélkül végzett öngyógyítás jelentős veszélynek teheti ki a beteget, hiszen csökkentheti a gyógyulás esélyét, ugyanakkor növeli a kezelés időtartamát, valamint az ezzel járó költségeket is jelentősen megemelheti.

„Erre jelenthet megoldást, ha a családokat arra ösztönözzük, hogy a növekvő gyógyszerkiadásaik helyett egészségügyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Fontos, hogy azok a páciensek, akik az öngyógyítást választják, tudjanak róla, hogy egészségügyi kérdéseikkel, problémáikkal kapcsolatban szakszerű információkkal látjuk el őket, a nap 24 órájában” – nyilatkozta dr. Zsolnai Gábor, a Doktor24 ügyvezető igazgatója.

A piacon egyedülálló, hiánypótló megoldást kínáló cég vezetője kiemelte, hogy amíg az állami egészségügyi ellátás napról napra kiszámíthatatlanabb, addig a magánszolgáltatók egyre színvonalasabb szolgáltatásokat kínálnak. Ezek - a többségében kisvállalkozások - viszont szervezetlenül vannak jelen a piacon, többnyire csak szájhagyomány útján ismertek, így nem könnyű őket megtalálni.

„A betegellátás lehetőségeinek bővítése és egyben egyszerűsítése, valamint a magán egészségügyi szektor hatékonyabb és szervezettebb bevonása érdekében hoztuk létre teljesen új szolgáltatásunkat. A betegek gyakran elvesznek a rendszerben, nem jutnak megfelelő információhoz a betegségükkel, illetve az ellátással kapcsolatban, valamint sok esetben a szolgáltatókba vetett bizalom is hiányzik. Ezeket a problémákat felismerve, a Doktor24 egyedülálló lehetőségeket nyújtó szolgáltatásszervezőként lépett piacra idén ősszel. A páciensek számára átlátható, tervezhető, magas színvonalú, ellenőrizhető szolgáltatásokat teszünk elérhetővé, valamint ezzel párhuzamosan segítséget nyújtunk az állami egészségügyi rendszerben történő eligazodásban és a magánellátók szabad kapacitásainak hatékonyabb kihasználásában is. A Doktor24 komplex szolgáltatáscsomagjait magánszemélyeknek, vállalatoknak, egészségbiztosítóknak és egészségpénztáraknak is kínáljuk különböző konstrukciókban” – tette hozzá a szolgáltatások kapcsán dr. Zsolnai Gábor.

Forrás, fotó:
EUROLEX Consulting Media & PR

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után

A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.