Menü

Létezik-e a Nagy Ő?

A fogyasztói társadalom világában nemcsak új lehetőségek, hanem újfajta kapcsolati problémák is sorakoznak, a Nagy Ő létezésének kérdése továbbra is aktuális, de az örökkön- örökké jelige már korántsem magától értetődő igény.

A fogyasztás ösztönzése az élet minden területére kihatással van, a „cseréld le”, „vegyél újat” divat a párkapcsolatok szféráját sem kíméli. Így aztán egy viszonylag stabil, boldog párkapcsolatot is megmételyezhetnek, olyan dilemmák, mint például: „talán mással boldogabb is lehetnék”, „ez is jó, de lehet jobb is”, „mással talán jobb lehet a szex” és így tovább. Persze önmagában a lehetőségek és az igények növekedése korántsem baj, sőt újfajta párkapcsolati dimenziókat nyithatnak meg, mégis számtalan kétellyel és a bizonyosság állandó megkérdőjelezésével találkozunk a világban, amely gondolkodásunkra is hatással van.

A Nagy Ő létezése hit kérdése is, és sokan elve nem is gondolkodnak ilyen fogalmakban, hanem egyszerűen csak megélik. Mindenesetre, aki egyedülálló és elkezd vágyni a Nagy Ő iránt, könnyen csapdahelyzetbe kerülhet. Az álmodozás nem rossz, sőt nagyon pozitív része lehet életünknek, de ha túlzott módon kezdünk képzelegni nagy szerelemről, esküvőről, családalapításról, szem elől téveszthetjük a lényeget. Elkezdünk vágyódni a helyzetek (esküvő, családalapítás) iránt, ez válik elsődleges céllá, így pont társunk személyének megválasztásánál csökken az igényszint, és a figyelem. Majd miután megéljük az oly régóta áhított helyzeteket, űr támad bennünk, melyet párunk már nem tud kielégíteni és a párkapcsolat bizony zátonyra fut.

A cél inkább valami olyasmi lenne (a Nagy Ő keresésében), hogy nem maga a helyzetek fontosak, hanem hogy ezekben a helyzetekben Ő van mellettünk, és ez bizony lényeges különbség. Az Igazi mellett pedig önmagunk lehetünk a szó szoros értelemben, sem szorongás, sem kényszer nem feszélyez egy ilyen kapcsolatban. És ha sikerül megtalálnunk Őt, akkor bizony hiába változnak a külső körülmények, helyzetek a személye lesz a biztos pont, a kölcsönösség révén pedig az ilyen párkapcsolat bizony „kibírja” az „örökkön örökké”-t.

Fotó:
pixabay.comm

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.