Transzplantáció: fizikai és pszichés küzdelem
- Dátum: 2014.01.19., 15:48
- donor, pszichológia, szervátültetés, testkép integritás, transzplantáció
A transzplantáció eljárása tulajdonképpen az utolsó esély, és a túlélés jelképe is, hiszen amikor szervátültetésre kerül sor mindig egy betegség végstádiumáról, egy kritikus állapotról van szó.
És bár a szervátültetés magában hordozza az újrakezdés, túlélés esélyét, a műtéti beavatkozás után még számos rizikótényezővel kell megküzdeni.
A pszichés állapot ez esetben is kulcsfontosságú lehet. Nincs egyszerű dolga azoknak, akik transzplantáción esnek át, hiszen az életmentő műtét egyben komoly pszichés következményekkel is jár, számolni kell többek között a testkép integritásának sérülésével. A kiszolgáltatottság érzése, és a donor szerv beültetése elidegenedést válthat ki a saját testtől. A testkép sérülése mellett gyakran megjelenik a donor iránt érzett bűntudat is, valamint a saját egészséggel kapcsolatos aggodalmak, melyek együttesen komoly pszichológiai teherként hatással vannak a gyógyulási folyamatra. Sokszor az átültetés után egy szorongó, depresszív lelki állapot alakul ki, és az alvászavar is gyakori kísérő tünet.
Természetesen a szakemberek is felmérték már, hogy a transzplantáció sikerességét pszichés rizikótényezők is befolyásolják. Az átültetés után komoly kihívást jelent, hogy a beteg testképének egysége helyreálljon, és a donor szerv befogadása mind szomatikus, mind mentális szinten megtörténjen. A felgyógyulásban tehát kulcsszerepe lesz: a mentális állapotnak, a negatív érzelmek feloldásának, a testkép integritásának és ezzel párhuzamosan az új lehetőség elfogadásának.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?