Menü

Dohányzás: a korlátozás hatásai

Az elmúlt időszakban a dohányzás visszaszorítása már nemcsak kampányszinten történt, hanem átfogó korlátozó szabályozások keretében is. Mindenki tapasztalhatja ennek hatását, de vajon valóban komoly előrelépésnek tekinthetőek ezek a változások?

Népegészségügyi hatásairól még korai lenne beszélni, de felmerül a kérdés, hogy a mindenki által tapasztalt változások (például a dohányzás betiltása a vendéglátó egységekben) mennyire befolyásolták a dohányzási szokásokat az elmúlt évben.

A 2013-as évben végzett felmérések szerint a magyar lakosság közel 20%-a dohányzik, többségük napi rendszerességgel. De már egy év alatt (2012-es évhez képest) csökkent a dohányosok aránya, visszaszorult a napi rendszerességgel rágyújtók száma, ezzel együtt emelkedett a leszokottak aránya. Ezek az adatok ugyan nem teljesen pontosak, hiszen átfogó, reprezentatív kutatások nem készültek még, mégis az előzetes felmérések már jelzik a pozitív változást. Egyébként az alkalmi dohányzók aránya kismértékben ugyan, de nőtt, ami annak a hatására utal, hogy egyre kevesebb helyen van lehetőség rágyújtani, ez pedig jelentősen korlátozza a rendszeres cigizést.

Mindezek következtében a dohányfüstnek való kitettség is csökkent a zárt helyeken, viszont bizonyos helyszíneken, mint például aluljárókban és parkokban nőtt.

Egyébként a felmérések azt is mutatják, hogy a dohányzás korlátozásával kapcsolatos szabályozásokat alapvetően társadalmi egyetértés fogadta, úgy tűnik, még a dohányosok körében is elfogadhatónak minősültek. És bár a bárokban, diszkókban, valamint a kocsmákban bevezetett dohányzási tilalmat már többen vitatták, még ezek az intézkedések is támogatást nyertek a dohányzók (minden második dohányos egyetértett) körében is.

Az intézkedések másik fele a dohány termékekhez való nehezebb hozzáférést szorgalmazta. 2013-ra a dohányosok valóban úgy élik meg a felmérések szerint, hogy nehezebben lehet ezeket a termékeket beszerezni. Összességében ezek a változások bár nem „végzik el” helyettünk a leszokást, mégis támogató (kényszerítő) közeget jelentenek, mely úgy tűnik, eléri célját (csökken a dohányzók száma, és jelentőse mérséklődik a passzív dohányzás aránya is).

Fotó:
pixabay.com

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége

A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.