Menü

Dohányzás: a korlátozás hatásai

Az elmúlt időszakban a dohányzás visszaszorítása már nemcsak kampányszinten történt, hanem átfogó korlátozó szabályozások keretében is. Mindenki tapasztalhatja ennek hatását, de vajon valóban komoly előrelépésnek tekinthetőek ezek a változások?

Népegészségügyi hatásairól még korai lenne beszélni, de felmerül a kérdés, hogy a mindenki által tapasztalt változások (például a dohányzás betiltása a vendéglátó egységekben) mennyire befolyásolták a dohányzási szokásokat az elmúlt évben.

A 2013-as évben végzett felmérések szerint a magyar lakosság közel 20%-a dohányzik, többségük napi rendszerességgel. De már egy év alatt (2012-es évhez képest) csökkent a dohányosok aránya, visszaszorult a napi rendszerességgel rágyújtók száma, ezzel együtt emelkedett a leszokottak aránya. Ezek az adatok ugyan nem teljesen pontosak, hiszen átfogó, reprezentatív kutatások nem készültek még, mégis az előzetes felmérések már jelzik a pozitív változást. Egyébként az alkalmi dohányzók aránya kismértékben ugyan, de nőtt, ami annak a hatására utal, hogy egyre kevesebb helyen van lehetőség rágyújtani, ez pedig jelentősen korlátozza a rendszeres cigizést.

Mindezek következtében a dohányfüstnek való kitettség is csökkent a zárt helyeken, viszont bizonyos helyszíneken, mint például aluljárókban és parkokban nőtt.

Egyébként a felmérések azt is mutatják, hogy a dohányzás korlátozásával kapcsolatos szabályozásokat alapvetően társadalmi egyetértés fogadta, úgy tűnik, még a dohányosok körében is elfogadhatónak minősültek. És bár a bárokban, diszkókban, valamint a kocsmákban bevezetett dohányzási tilalmat már többen vitatták, még ezek az intézkedések is támogatást nyertek a dohányzók (minden második dohányos egyetértett) körében is.

Az intézkedések másik fele a dohány termékekhez való nehezebb hozzáférést szorgalmazta. 2013-ra a dohányosok valóban úgy élik meg a felmérések szerint, hogy nehezebben lehet ezeket a termékeket beszerezni. Összességében ezek a változások bár nem „végzik el” helyettünk a leszokást, mégis támogató (kényszerítő) közeget jelentenek, mely úgy tűnik, eléri célját (csökken a dohányzók száma, és jelentőse mérséklődik a passzív dohányzás aránya is).

Fotó:
pixabay.com

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.

Egészségvédelem az uszodában és a szaunában – Mire érdemes odafigyelni?

Az uszodák és szaunák kiváló lehetőséget nyújtanak a kikapcsolódásra és az egészség megőrzésére. A rendszeres úszás erősíti az izmokat és javítja az állóképességet, míg a szaunázás segíthet a stressz csökkentésében és a keringés élénkítésében.

Mi az a reflexológia és miért jó ez nekünk?

Azt a szót mindenki ismeri, hogy reflex, ami egy válasz egy adott ingerre, de mit kezd ezzel maga a reflexológia?

Ferritin: mit árul el a szervezet vasraktárairól?

A minap anyukám laborleletét elemezgettük, melyben a ferritin érték nem volt rendben, ami egy létfontosságú fehérje, a szervezet vasraktározásáért felel. Bár a legtöbben csak egy laborlelet egyik soraként találkoznak vele, az értéke rendkívül sokat elárul az egészségi állapotról. A ferritin segít megérteni, hogy elegendő vas áll-e rendelkezésre a szervezetben, vagy éppen hiány, esetleg túlterhelés áll fenn.