Így oldjuk feszültségeinket

A hatékony stresszkezelés nemcsak a mindennapi feszültségek csökkentése miatt fontos, hanem egészségünk megőrzése és életminőségünk javítása érdekében is.

Stresszkezelő módszerekkel egyébként mindannyian rendelkezünk, ezeket általában észrevétlenül, tudattalanul használjuk a különböző élethelyzetekben. A kérdés csak az, hogy vajon ezek az automatikusan működő egyéni technikák mennyire hatékonyak. A hatékonyságot pedig nem lehet általánosan megállapítani, hiszen ez minden esetben helyzet és személyiség függő is.

Tehát például a konfliktuskerülő magatartást általában nem túl hatékony problémamegoldásnak tekintik, de bizonyos helyzetekben jó megoldás lehet, és csökkentheti a stresszhatást is. Egyébként a rendszeres testmozgás is a stresszkezelés egyik hétköznapi módja, a sportolás oldja a feszültséget, anélkül, hogy ez a pozitív hatása tudatosulna bennünk. A másoktól való segítségkérés is tulajdonképpen stresszcsökkentő technika, hiszen ilyenkor mérsékeljük a túlzott felelősséget, és mások segítségével növeljük az adott feladattal kapcsolatos határainkat. Ennek a módszernek az alkalmazása egyébként kulturálisan nagyon eltérő lehet, hiszen nem mindegy, hogy a segítségkérés az szégyennek minősül, vagy teljesen elfogadható hatékony problémamegoldásnak.

Azt már sokkal nehezebb felmérni, hogy hol a határ a természetes stressz (amit még elbírunk, még szükséges is) és a negatív stressz között. Utóbbi már az a kategória, amikor a feszültség túl nő rajtunk, megbénít, gátolja viselkedésünk hatékonyságát, és hosszú távon egészségromlást is eredményez.

Az sem mindegy (stresszkezelés szempontjából), hogy milyen stresszről van szó, lehet munkahelyi, iskolai vagy akár otthoni is. A család működésének dinamikájában megjelenő folyamatos stresszhatás azért is különösen rossz, mivel a legtöbb hétköznapi, természetes stresszkezelő módszernek alapvető háttere az otthon, illetve a család (lásd: aktív pihenés, segítségkérés, probléma megosztása másokkal). 

Fotó:
pixabay.com