Közhelyes hiedelem a kapuzárás
- Dátum: 2014.03.02., 20:42
- életközépi válság, kapuzárási pánik, középkorú férfiak, krízishelyzet, öregedés folyamata
Az idősödő férfiak körében gyakori jelenség, hogy 40- 50 éves koruk körül elkezdenek számot vetni eddigi életükkel, leltár alá veszik sikereiket és kudarcaikat, munkahelyi és családi szerepüket.
Hirtelen élesen hasít beléjük a kérdés, vajon milyen férfivé váltak, és mennyire elégedettek eddigi életükkel. Ilyenkor gyakori reakció a pánikszerű változtatni akarás, ami megnyilvánulhat egy új autó megvásárlásában, új kalandok keresésében vagy új szerető felé való fordulásban egyaránt.
Ezzel a leírással ruházza fel a közhiedelem a kapuzárási pánik jelenségét, majd terjeszti ki általánosítva minden középkorú férfira vonatkoztatva.
A tudomány ezzel szemben alaposan vizsgálja az öregedési folyamatokkal járó pszichés, mentális és fizikális változásokat. Mi történik valójában az életünk felénél? Természetesen, mint minden más életciklusnak, a középkornak is megvannak a maga sajátos konfliktusai, stressz forrásai. Komoly pszichológiai stressz lehet például a szülők öregedésének megélése, róluk való gondoskodás ellentmondásos érzelmi hatása. És gyakran a gyerekek kirepülése, felnőtté válása is komoly kihívást jelent, főleg ha közben továbbra is fennáll az anyagi függőségi viszony.
A szakemberek többsége azonban a kapuzárási pánik jelenségét inkább közhelyes hiedelemnek minősíti. Mivel egyáltalán nem bizonyított tény, hogy minden nő és férfi életében bekövetkezne ez a pánik. Valóban vannak az életkorra jellemző kritikus pontok, krízishelyzetek, de ezek nem mindenkinél és nem azonos módon jelentkeznek.
A hiedelem eredete egyébként a hatvanas évekhez köthető, amikor is egy londoni pszichoanalítikus középkorú férfi művészeket vizsgált, akiknél alkotói válságot regisztrált, és ezt kiterjesztette egy általános jelenséggé, mely aztán életközépi válság néven terjedt el.
A gondolat Amerikában különösen népszerű magyarázó elvé vált, ugyanakkor tudományos szempontból általánosítva nem beszélhetünk ennek a válságnak a biztos meglétéről.
Fotó:
pixabay.com
Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások
A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.