Közhelyes hiedelem a kapuzárás
- Dátum: 2014.03.02., 20:42
- életközépi válság, kapuzárási pánik, középkorú férfiak, krízishelyzet, öregedés folyamata
Az idősödő férfiak körében gyakori jelenség, hogy 40- 50 éves koruk körül elkezdenek számot vetni eddigi életükkel, leltár alá veszik sikereiket és kudarcaikat, munkahelyi és családi szerepüket.
Hirtelen élesen hasít beléjük a kérdés, vajon milyen férfivé váltak, és mennyire elégedettek eddigi életükkel. Ilyenkor gyakori reakció a pánikszerű változtatni akarás, ami megnyilvánulhat egy új autó megvásárlásában, új kalandok keresésében vagy új szerető felé való fordulásban egyaránt.
Ezzel a leírással ruházza fel a közhiedelem a kapuzárási pánik jelenségét, majd terjeszti ki általánosítva minden középkorú férfira vonatkoztatva.
A tudomány ezzel szemben alaposan vizsgálja az öregedési folyamatokkal járó pszichés, mentális és fizikális változásokat. Mi történik valójában az életünk felénél? Természetesen, mint minden más életciklusnak, a középkornak is megvannak a maga sajátos konfliktusai, stressz forrásai. Komoly pszichológiai stressz lehet például a szülők öregedésének megélése, róluk való gondoskodás ellentmondásos érzelmi hatása. És gyakran a gyerekek kirepülése, felnőtté válása is komoly kihívást jelent, főleg ha közben továbbra is fennáll az anyagi függőségi viszony.
A szakemberek többsége azonban a kapuzárási pánik jelenségét inkább közhelyes hiedelemnek minősíti. Mivel egyáltalán nem bizonyított tény, hogy minden nő és férfi életében bekövetkezne ez a pánik. Valóban vannak az életkorra jellemző kritikus pontok, krízishelyzetek, de ezek nem mindenkinél és nem azonos módon jelentkeznek.
A hiedelem eredete egyébként a hatvanas évekhez köthető, amikor is egy londoni pszichoanalítikus középkorú férfi művészeket vizsgált, akiknél alkotói válságot regisztrált, és ezt kiterjesztette egy általános jelenséggé, mely aztán életközépi válság néven terjedt el.
A gondolat Amerikában különösen népszerű magyarázó elvé vált, ugyanakkor tudományos szempontból általánosítva nem beszélhetünk ennek a válságnak a biztos meglétéről.
Fotó:
pixabay.com
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.
A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér
A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.