Menü

Van fájdalommentes szülés?

A szülés, vajúdás különböző, jól elkülöníthető szakaszokból áll. De hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a fizikai történést ilyen különbözőképpen élik meg a kismamák?

Nagyon erőteljes annak a szemléletnek a hatása, mely szerint a szülés rendkívül fájdalmas. Sokszor a szüléssel kapcsolatos elképzeléseinket, „tudásunkat” filmek, televíziós adások alapján alakítjuk ki. Akik kevés információval rendelkeznek a szüléssel kapcsolatban, azokra különösen hatással van a tévében bemutatott szüléssel kapcsolatos drámák, és üzenetek. Ezeket a hatásokat azért érdemes kihangosítani, mert a szülési fájdalommal kapcsolatos előzetes elvárások alapvetően befolyásolják magát az érzékelést is. Egy kutatás során vizsgálták, hogy a szülési fájdalommal kapcsolatos „várakozások” hogyan hatnak a fájdalom megélésére. Azok a nők, akik fájdalmasabbnak várták a szülést, nagyobb fájdalomról számoltak be, és nagyobb arányban vették igénybe a fájdalomcsillapítás mesterséges módjait is.

A fájdalom egy érzékelési folyamat, melyet több tényező is befolyásol: a fizikai hatásokon kívül, meghatározó tudatunk szerepe is. Parttalan elmélkedés lenne arról beszélni, hogy a szülés valóban fájdalmas e, és ha igen mennyire, és milyen módon tehetünk ellene. Abból érdemes inkább kiindulni, hogy a szülés általában valóban fájdalmas, de merőben eltér más fájdalomtapasztalástól, vagyis nem szabad úgy tekintenünk rá, mint például egy sérülés fájdalmára. Ha ugyanis tudatunk sérülésnek, veszélynek érzékeli a helyzetet, akkor a fájdalom üzenete, a menekülés lesz. Ha a szülési fájdalmat túlélési információként azonosítjuk, akkor szervezetünk menekülésre, vagy megküzdésre készül fel. A szüléshez azonban más energiákra van szükség, a vajúdás során jelentkező fájdalomnak más üzenete van: elengedés, együttműködés, áramlás a természet erőivel, nem érdemes küzdeni egy ilyen hatalmas erővel szemben.

Ez természetszerűleg magától értetődő lenne. Azonban sokféle külső tényező (például: rémtörténetek, hiedelmek, orvosi protokoll) befolyásolja előzetes elvárásainkat, ami egyben meghatározza azt is, hogy hogyan éljük meg a szülés történéseit. Azok a nők, akik a szülési fájdalomra úgy reagálnak, mint egy sérülésre kevésbé tudják rábízni magukat saját testük irányítására, mindenáron külső eszközökben keresik a megoldást, és nagyobb valószínűséggel akarják gyógyszeres úton csillapítani fájdalmukat.

A természetes szülés szellemisége sem hirdeti a fájdalommentes szülés élményét, de tudatosítja, hogy a vajúdás belső érzése alakítható olyan dimenziók mentén, mint például: testhelyzet, hozzáállás, szülőszoba hangulata, támogató környezet.

A normális vajúdás fájdalmának értelme van, ezért nagyon paradox az az irány, hogy a szülés gondozás legfőbb fókusza a fájdalom elkerülésére esik. Pedig a baba világra jövetelével a legtöbb anya szinte el is felejti a fájdalmat, gyakran számolnak be eufórikus állapotról is. Ezzel szemben a különböző beavatkozások „elhalasztják”, kitolják a fájdalmat, ilyenkor a felépülés is elhúzódik. 

Fotó:
pixabay.com

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.