Menü

Van fájdalommentes szülés?

A szülés, vajúdás különböző, jól elkülöníthető szakaszokból áll. De hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a fizikai történést ilyen különbözőképpen élik meg a kismamák?

Nagyon erőteljes annak a szemléletnek a hatása, mely szerint a szülés rendkívül fájdalmas. Sokszor a szüléssel kapcsolatos elképzeléseinket, „tudásunkat” filmek, televíziós adások alapján alakítjuk ki. Akik kevés információval rendelkeznek a szüléssel kapcsolatban, azokra különösen hatással van a tévében bemutatott szüléssel kapcsolatos drámák, és üzenetek. Ezeket a hatásokat azért érdemes kihangosítani, mert a szülési fájdalommal kapcsolatos előzetes elvárások alapvetően befolyásolják magát az érzékelést is. Egy kutatás során vizsgálták, hogy a szülési fájdalommal kapcsolatos „várakozások” hogyan hatnak a fájdalom megélésére. Azok a nők, akik fájdalmasabbnak várták a szülést, nagyobb fájdalomról számoltak be, és nagyobb arányban vették igénybe a fájdalomcsillapítás mesterséges módjait is.

A fájdalom egy érzékelési folyamat, melyet több tényező is befolyásol: a fizikai hatásokon kívül, meghatározó tudatunk szerepe is. Parttalan elmélkedés lenne arról beszélni, hogy a szülés valóban fájdalmas e, és ha igen mennyire, és milyen módon tehetünk ellene. Abból érdemes inkább kiindulni, hogy a szülés általában valóban fájdalmas, de merőben eltér más fájdalomtapasztalástól, vagyis nem szabad úgy tekintenünk rá, mint például egy sérülés fájdalmára. Ha ugyanis tudatunk sérülésnek, veszélynek érzékeli a helyzetet, akkor a fájdalom üzenete, a menekülés lesz. Ha a szülési fájdalmat túlélési információként azonosítjuk, akkor szervezetünk menekülésre, vagy megküzdésre készül fel. A szüléshez azonban más energiákra van szükség, a vajúdás során jelentkező fájdalomnak más üzenete van: elengedés, együttműködés, áramlás a természet erőivel, nem érdemes küzdeni egy ilyen hatalmas erővel szemben.

Ez természetszerűleg magától értetődő lenne. Azonban sokféle külső tényező (például: rémtörténetek, hiedelmek, orvosi protokoll) befolyásolja előzetes elvárásainkat, ami egyben meghatározza azt is, hogy hogyan éljük meg a szülés történéseit. Azok a nők, akik a szülési fájdalomra úgy reagálnak, mint egy sérülésre kevésbé tudják rábízni magukat saját testük irányítására, mindenáron külső eszközökben keresik a megoldást, és nagyobb valószínűséggel akarják gyógyszeres úton csillapítani fájdalmukat.

A természetes szülés szellemisége sem hirdeti a fájdalommentes szülés élményét, de tudatosítja, hogy a vajúdás belső érzése alakítható olyan dimenziók mentén, mint például: testhelyzet, hozzáállás, szülőszoba hangulata, támogató környezet.

A normális vajúdás fájdalmának értelme van, ezért nagyon paradox az az irány, hogy a szülés gondozás legfőbb fókusza a fájdalom elkerülésére esik. Pedig a baba világra jövetelével a legtöbb anya szinte el is felejti a fájdalmat, gyakran számolnak be eufórikus állapotról is. Ezzel szemben a különböző beavatkozások „elhalasztják”, kitolják a fájdalmat, ilyenkor a felépülés is elhúzódik. 

Fotó:
pixabay.com

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?