Ne hazudjunk a gyereknek!
Laikus módon is feltételezhető, hogy a felnőttek hazugságai negatívan befolyásolják a gyerekeket. De vajon a felnőttek hazudozásainak rendszeresen kitett gyermekek, maguk is hajlamosabbak lesznek a hazugságokra?
Egyrészről köztudott, hogy a gyerekek folyamatosan monitorozzák a szülők, a felnőttek viselkedését. Nagyon érzékenyek a felnőttek kommunikációjára, és már 5-7 évesen felismerik a hazugságot, illetve a manipuláció más eszközeit, és ők maguk is használni kezdik ezeket.
Vizsgálatokban kimutatták, hogy az 5-7 gyerekek átveszik a hazugságokat és a csalás más módszereit is, ha azt látják a felnőttektől.
A felnőttek utánzása csak az egyik magyarázó érv. A pszichológusok feltételezik, hogy a gyerekek azokkal a felnőttekkel szemben fogják használni a csalás módszereit, akik becsapták őket, hazudtak nekik. A 3-4 éves gyermekek gondolkodása még nem ennyire komplex, kevésbé tudnak ilyen következtetéseket levonni, ezért kevésbé hajlamosak és nem is igazán képesek még a manipulációra és a hazugságra.
Persze teljes egészében nem kerülhetőek el a szülői hazugságok, illetve ferdítések. De amikor a felnőttek tendenciózusan hazudnak a gyerekeknek, illetve előszeretettel használják a manipuláció és a csalás eszközeit, akkor ez bizony egyértelműen rossz irányba befolyásolja a gyerekek viselkedését is.
Szakemberek szerint tehát a hazugságok hosszútávon semmiképpen sem kifizetődőek, és még a kisebb hazugságnak is megvan a maga következménye.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.