Menü

Úgy szeretlek, majd’ megeszlek!

Sokan azzal a kritikával illetik a diétázókat, az egészséges életmódot választókat, hogy nem adják meg szervezetüknek, amire vágyik, és éppen ez az, ami nem egészséges. Vajon árthat-e nekünk az az étel, amire annyira áhítozunk, és okozhat-e gondot, ha megvonjuk magunktól? A válasz mindegyik kérdésre: igen!

A szervezetünk egy kiváló kis gépezet. Alapvetően minden olajozottan működik: ha éhesek vagyunk, korog a gyomrunk: jelez, hogy ennünk kell. A fájdalom pedig szintén egy jelzőrendszer része, hogy valamely ponton probléma van, oda kell rá figyelni. Éppen emiatt arra is érdemes figyelmet fordítanunk, ha valamit nagyon megkívánunk: talán éppen az adott ételben szereplő tápanyagot, vitamint hiányolja a szervezetünk. Kismamáknál ez többszörösen igaz lehet, és olyan ételekre vágynak a fokozott tápanyag-felhasználás idején, amit máskor sohasem esznek.

Ugyanez a szervezet azonban képes becsapni minket, pontosabban: az élelmiszerek csapják be a szervezetünket, ami aztán emiatt hamis jelzéseket küld felénk. Hogyan lehetséges ez? Például egyre elterjedtebb adalékanyag az ízfokozó. Ez olyan mértékben indítja be érzékeinket, hogy újra és újra megkívánjuk az adott élelmiszert. A legrosszabb az egészben az, hogy olyan fokozott ízhatások elérésére képesek ezekkel az adalékokkal, hogy mindennél finomabbnak tartjuk az ételt, amiben benne vannak, akkor is, ha annak alapanyagai nem frissek, és nem is természetesek. Ízlelőbimbóink tehát egy legális átverés áldozatai lesznek, és újabb hasonló finomságokat követelnek. Többet is kívánunk a fokozott íz miatt, mint amit általában meg tudunk enni.

A másik hasonló eset a cukros és lisztes ételek hatása a vércukor-szintünkre. A finomliszttel, cukorral készült ennivalók hirtelen megemelik az inzulin-szintet, ami aztán ugyanolyan hirtelen le is esik. Ekkor pedig újra éhesek leszünk. Minél többet ettünk előtte, annál jobban. Aki érezte már, hogy nagyon jóllakott például egy pizzával délután, és azt gondolta, ma már nem is tud enni semmit, majd este mégis a hűtőszekrény előtt ácsorgott, annak a szervezetében lejátszódott ez a folyamat. Nemcsak azért eszünk többet az ilyen típusú ételekből, mert finomak, hanem azért is, mert nehezebben telítődünk tőlük, alig van bennük rost, és még a vércukor-szintünkkel is játszadoznak.

Nem mindig igaz tehát, hogy azt kell ennünk, amit szeretünk, és főleg nem annyit. A mérték és a természetes élelmiszer érték, ne higgyünk hát mindig annak, hogy éppen milyen ételt kívánunk. Persze az is visszaüt, ha valamit folyamatosan megvonunk magunktól: lehet, hogy egy napon gyengébb az önuralmunk, és befalunk három tábla csokoládét. Akkor már inkább mértékletesen, de engedjünk a csábításnak.

Fotó:
pixabay.com

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.