Menü

Kutya a vízben

Nyáron nem csak az embernek, hanem a kutyáknak is jól esik a hűsölés a vízben. Már annak a kutyának, aki szeret úszni. De vajon mitől függ, hogy a kutya vízkedvelővé válik-e, vagy sem? Elsősorban attól, hogy mihez szoktatjuk hozzá, vagy milyen élményeket szerez a fürdőzéssel kapcsolatosan. Sok esetben nem is tudunk róla, hogy az állatnak jó élményei kapcsolódnak-e a pancsoláshoz, főleg ha örökbefogadott ebről van szó. Sajnos sok kutya számunkra érthetetlen okból nem szeret úszni, de ezeknek is megvan a maga háttere, pl. ha kiskorában ráerőltették, vízbe dobták, vagy a kádban való fürdetésnél szerzett rossz élményeket a vízzel.

Magyarországon eleve nem könnyű megoldani, hogy a kedvencünk úszhasson, a jogszabályok ugyanis megtiltják, hogy a kutyákat vigyünk a strandok területére. Emiatt a legnagyobb tavainknál, a Balatonban és a Velencei tónál is nehezen megoldható a kutyás strandolás. Általában olyan helyekre vihetjük csak fürdeni a kutyát, ahol ember viszont nem strandolhat, nehéz tehát közös élményeket szerezni. Pedig kiválóan lemozgatja a kutyát az úszás, valamint a vízben való játék.

De vajon jogos-e a tiltás? Összességében azt mondhatjuk, hogy nem. A kutyával való fürdőzés, főleg nyílt vizeken nem terjeszt semmilyen fertőzést, nincs káros hatással az egészségünkre. Sokan attól tartanak, hogy az állatok a vízbe piszkítanak, és ez okoz egészségügyi problémákat, erről azonban szó sincs: érdekes módon a kutya nem vizel a vízbe. Akkor keletkezhet hátrány a kutyás strandolásból, ha az állattartó nem figyel eléggé a kedvencére. Ha nem szedi össze az ürülékét, az kellemetlenséget okozhat, ha pedig a homokozóba piszkít, az veszélyes lehet a gyerekekre nézve. De vajon biztosan a teljes tiltás a megoldás, nem pedig a szabályozás?

A kutyák és az emberek kulturált együttélése és szabadidő-eltöltése közös felelősség. Talán a társadalom sem rendelkezne ennyi sztereotípiával, ha mindenki az állatához igazodva alkalmazkodna a helyzetekhez: nyilvánvaló, hogy agresszív kutyát ne vigyünk nyilvános helyekre, és hogy fel kell szedni a kutyapiszkot. Sajnos Magyarországon még mindig hiányosak az állattartók ismeretei, de sajnos a motivációi is, a fentieket tekintve. Nehéz a közös időtöltés, mert sok parkba nem engednek kutyát (Budapesten több parkban még ember sem léphet a fűre, nemhogy kutya), és alig akad olyan üzlet, vagy szolgáltató, ahol szívesen látják a kedvenceinket. Elképzelhetetlen számunkra az olasz hangulat, ahol a közhiedelemmel ellentétben nem megeszik, hanem az ember természetes társaként kezelik a kutyákat, és még az élelmiszerboltba is bemehetnek a gazdival.

A magyar kutyás társadalom azonban leleményes: felkutatja azokat a fürdőhelyeket, ahol a jogszabály ellenében hallgatólagosan elfogadják a kutyákat. Találunk ilyen helyeket a Balatonon is, a jogszabály pedig csak bizonyos körzetben való tartózkodást tiltja. Ha megfelelő távolságra evezünk kedvencünkkel a tóban, akkor már szabad a fürdőzés. Igazán kár, hogy csónakot kell venni, vagy bérelni ahhoz, hogy kedvencünkkel közösen hűsölhessünk. Talán a kutyás strandok lehetősége lenne a kellemes megoldás mindenki számára, de ezt egyelőre a jogszabályi környezet nem teszi lehetővé.

Fotó:
pixabay.com

Hogyan bírjuk sportolásra a gyereket?

Néhány előző cikkünkben már szót ejtettünk arról, hogy milyen sportágakra írassuk be a gyermekünket, mik a csapatsportok vagy éppen az egyéni sportok előnyei. Azonban azt be kell látni, hogy ebben a digitalizált világban már az is egyre nehezebb, hogy a gyermeket rábírjuk egyáltalán a sportolásra. Nem kell, és belátásunk szerint nem is szabad bűnbakokat keresni ebben, a jelenség ugyanis globális és tendenciózus. Megpróbálunk összegyűjteni néhány, nevezzük így jó tanácsot, hogyan is vihetjük-e a gyermekünket a rendszeres sportolás felé.

A zenetanulás pozitívan hat az agyműködésre

Függetlenül attól, hogy milyen dalokat szeretünk hallgatni, kik a kedvenceink, csak a javunkat szolgálja a zene szeretete, fizikai és mentális egészségünket jótékonyan befolyásolja.

Szigorral vagy engedékenységgel? - avagy hogyan neveljük a következő generációt

Fiatal felnőttek ezrei néznek nap mint nap tanácstalanul egymásra, ha szóba kerül a gyereknevelés. Nemcsak szülőként nehéz feladat eltalálni a helyes nevelési módszert, ez a kérdés a pedagógusokat is megizzasztja. Pedig a gyermekek száz évvel ezelőtt is gyermekek voltak. Akkor mi változott? Miért is olyan nehéz ez?

Magántanár vagy nyelviskola?

A továbbtanuláshoz ettől a tanévtől nemcsak egy emelt szintű érettségi kötelező, hanem egy nyelvvizsga is. Amiért eddig plusz pontok jártak, most alapkövetelmény lett, és ezzel még fontosabbá vált, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban nyelveket tudjunk tanulni. Az iskolán kívül nyelviskolában vagy magántanárnál vehetünk plusz órákat. De melyik éri meg jobban?

„Anya, van pénzed?”

A gyermeknevelés egyik célja, hogy életrevaló felnőtteket neveljünk, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy megtanítsuk a gyermekeinknek a pénzzel való megfelelő bánásmódot is.