A Michael J. Fox Foundation és az Intel közös kutatási projekttel veszi fel a harcot a Parkinson-kór ellen
- Dátum: 2014.08.14., 21:50
Big data elemzési technológiát és a viselhető számítástechnika adta lehetőségeket aknázza ki az egyesült államokbeli Michael J. Fox Foundation for Parkinson’s Research (MJFF) és az Intel Corporation együttműködése. A közös projekt a Parkinson-kór tüneteinek kutatásában, s így a kezelésében játszhat jelentős szerepet. A Parkinson kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, a második leggyakoribb a világon az Alzheimer kór után. Az együttműködés keretében az Intel és a MJFF közös tanulmányt készít egy speciálisan kifejlesztett big data elemzési platform segítségével, amelyben a páciensek tüneteit monitorozó eszközök által küldött adatokat gyűjtik össze.
“Csaknem 200 évvel azután, hogy Dr. James Parkinson 1817-ben először írta le a betegséget, ma még mindig szubjektív mérésekre hagyatkozunk a kezelések során. A nagy mennyiségű adatok elemzése és a viselhető számítástechnika nyújtotta lehetőségek lehetővé teszik, hogy olyan következtetéseket vonjunk le a betegek által produkált tünetekből, amelyekre korábban semmilyen eszközzel nem volt lehetőség. Ezt a Parkinson-kór diagnózisában, a kórra felírt gyógyszerek fejlesztéseiben és egyéb kezelésében is alkalmazhatjuk” – hangsúlyozta Todd Sherer PhD, a Michael J. Fox Foundation ügyvezető igazgatója.
“A Parkinson-kór tünetei annyira változatosak, hogy a pontos mérés és diagnózis nagy kihívást jelent az orvosoknak.” – fűzte hozzá Diane Bryant, az Intel Data Center Group ügyvezető igazgatója, az Intel alelnöke. “A fejlett technológiák ma már olyan adatokat tudnak szolgáltatni az orvosoknak, amelyeknek köszönhetően a betegség eddig ismeretlen részét ismerhetik meg, így új alapra helyezhetik a Parkinson-kór kutatását.”
Az adatok gyűjtése új eszközt ad a kutatók kezébe: a viselhető számítástechnika ugyanis képes arra, hogy a betegség egyes tüneteit - például a lassú mozgást, a végtagok remegését vagy az alvászavart - monitorozza a nap 24 órájában, a hét minden napján; a big data elemző rendszer pedig ezeket az adatokat képes összesíteni. A kutatók így világosabb képet kapnak a betegek tünetei és a molekuláris változások között zajló folyamatokról. Ezzel a technológiával a kutatók lecserélhetik az egészen kis minták vizsgálatát és a papíralapú diagnosztikai feljegyzéseket egy több ezer páciensről gyűjtött másodpercenként több száz leolvasási adatot tartalmazó elemzési anyagra, amellyel – ha elérik a kritikus tömeget – új felfedezésekre derülhet fény.
Az együttműködés részeként az Intel és az MJFF még idén egy mobil alkalmazás bemutatását is tervezi, amellyel a betegek a gyógyszerszedési szokásaikat és az azt követő közérzetüket is rögzíthetik. Így a kutatók a gyógyszerek motoros tünetekre gyakorolt hatását is felmérhetik a betegek által viselt hordozható számítástechnikai eszközökön keresztül.
A Parkinson-kór Magyarországon
A Parkinson-kór a degneratív idegrendszeri betegségek egyike, az Alzheimer-kór után a leggyakoribb: minden százezer lakosból 100-200 közöttit érinthet, Európa-szerte 1,9 millió emberre és világszerte 6,3 millióra teszik a betegségben szenvedők számát. Az kutatások alapján az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakorisága. Magyarországon a Parkinson-kóros betegek számát mintegy 20-30 ezer főre becslik, akiknek csupán 50-70 százaléka részesül kezelésben. Egyelőre se megelőzésére, se a gyógyítására nincs lehetőség, a tünetek okozta kellemetlenségeket, fájdalmakat azonban sikeresen lehet csökkenteni, az életminőséget gyógyszerekkel már hatékonyan tudják javítani.
Forrás:
eurolex.hu
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.