A Michael J. Fox Foundation és az Intel közös kutatási projekttel veszi fel a harcot a Parkinson-kór ellen
- Dátum: 2014.08.14., 21:50
Big data elemzési technológiát és a viselhető számítástechnika adta lehetőségeket aknázza ki az egyesült államokbeli Michael J. Fox Foundation for Parkinson’s Research (MJFF) és az Intel Corporation együttműködése. A közös projekt a Parkinson-kór tüneteinek kutatásában, s így a kezelésében játszhat jelentős szerepet. A Parkinson kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, a második leggyakoribb a világon az Alzheimer kór után. Az együttműködés keretében az Intel és a MJFF közös tanulmányt készít egy speciálisan kifejlesztett big data elemzési platform segítségével, amelyben a páciensek tüneteit monitorozó eszközök által küldött adatokat gyűjtik össze.
“Csaknem 200 évvel azután, hogy Dr. James Parkinson 1817-ben először írta le a betegséget, ma még mindig szubjektív mérésekre hagyatkozunk a kezelések során. A nagy mennyiségű adatok elemzése és a viselhető számítástechnika nyújtotta lehetőségek lehetővé teszik, hogy olyan következtetéseket vonjunk le a betegek által produkált tünetekből, amelyekre korábban semmilyen eszközzel nem volt lehetőség. Ezt a Parkinson-kór diagnózisában, a kórra felírt gyógyszerek fejlesztéseiben és egyéb kezelésében is alkalmazhatjuk” – hangsúlyozta Todd Sherer PhD, a Michael J. Fox Foundation ügyvezető igazgatója.
“A Parkinson-kór tünetei annyira változatosak, hogy a pontos mérés és diagnózis nagy kihívást jelent az orvosoknak.” – fűzte hozzá Diane Bryant, az Intel Data Center Group ügyvezető igazgatója, az Intel alelnöke. “A fejlett technológiák ma már olyan adatokat tudnak szolgáltatni az orvosoknak, amelyeknek köszönhetően a betegség eddig ismeretlen részét ismerhetik meg, így új alapra helyezhetik a Parkinson-kór kutatását.”

Az adatok gyűjtése új eszközt ad a kutatók kezébe: a viselhető számítástechnika ugyanis képes arra, hogy a betegség egyes tüneteit - például a lassú mozgást, a végtagok remegését vagy az alvászavart - monitorozza a nap 24 órájában, a hét minden napján; a big data elemző rendszer pedig ezeket az adatokat képes összesíteni. A kutatók így világosabb képet kapnak a betegek tünetei és a molekuláris változások között zajló folyamatokról. Ezzel a technológiával a kutatók lecserélhetik az egészen kis minták vizsgálatát és a papíralapú diagnosztikai feljegyzéseket egy több ezer páciensről gyűjtött másodpercenként több száz leolvasási adatot tartalmazó elemzési anyagra, amellyel – ha elérik a kritikus tömeget – új felfedezésekre derülhet fény.
Az együttműködés részeként az Intel és az MJFF még idén egy mobil alkalmazás bemutatását is tervezi, amellyel a betegek a gyógyszerszedési szokásaikat és az azt követő közérzetüket is rögzíthetik. Így a kutatók a gyógyszerek motoros tünetekre gyakorolt hatását is felmérhetik a betegek által viselt hordozható számítástechnikai eszközökön keresztül.
A Parkinson-kór Magyarországon
A Parkinson-kór a degneratív idegrendszeri betegségek egyike, az Alzheimer-kór után a leggyakoribb: minden százezer lakosból 100-200 közöttit érinthet, Európa-szerte 1,9 millió emberre és világszerte 6,3 millióra teszik a betegségben szenvedők számát. Az kutatások alapján az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakorisága. Magyarországon a Parkinson-kóros betegek számát mintegy 20-30 ezer főre becslik, akiknek csupán 50-70 százaléka részesül kezelésben. Egyelőre se megelőzésére, se a gyógyítására nincs lehetőség, a tünetek okozta kellemetlenségeket, fájdalmakat azonban sikeresen lehet csökkenteni, az életminőséget gyógyszerekkel már hatékonyan tudják javítani.
Forrás:
eurolex.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.