Napi fél óra gyaloglás csökkenti a nők mellrákkockázatát
- Dátum: 2014.08.22., 15:16
Napi fél óra gyaloglás tíz százalékkal csökkenti a mellrák kockázatát azoknál az idősebb nőknél, akik éveken át folytatják a testmozgást - állapította meg egy nagy létszámú, hosszú távú francia kutatás.
A napi 30 perces testmozgás tíz százalékkal mérsékli a mellrák kialakulásának esélyét a változó koron átesett nőknél, ám ha felhagynak a mozgással, a kockázat gyorsan növekszik - idézte a The Daily Telegraph a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című rákkutatási szaklapban megjelent tanulmányt.
Majdnem 60 ezer nő adatainak elemzése azt mutatta, hogy akik heti négy órának megfelelő idejű testmozgást végeztek, azoknál tíz százalékkal kisebb volt a mellrák esélye, mint a mozgásszegény életet élőknek. A kedvező hatás eléréséhez azonban négy éven át kitartóan el kell végezni ezt a mozgásmennyiséget.
Azoknál a nőknél, akik mozogtak, ám több mint öt éve abbahagyták, több mint 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki mellrák, mint azoknál, akik folytatták a könnyű testedzést. Az eredményeket nem befolyásolta sem a nők testsúlya, sem a derékbősége, ami azt bizonyítja, hogy az előnyök a mozgásból származtak, nem a fogyásból.
Évente mintegy 41 ezer nőnél és 500 férfinál állapítanak meg mellrákot Nagy-Britanniában.
"A testmozgásról úgy vélték, csökkenti a változókor után a mellrák kialakulásának esélyét, de nem volt világos, mennyi ideig kell mozogni a kedvező hatás eléréséhez, és mennyi ideig tart még, miután a testgyakorlás abbamaradt" - magyarázta Agnes Fournier, a villejuifi Gustave Roussy Intézet epidemiológiai és népegészségügyi kutatóközpontjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók 59 300, menopauzán átesett nő válaszait elemezték. A résztvevők kétévente töltötték ki a kérdőíveket. A testmozgást úgynevezett metabolikus ekvivalenssel (MET) mérték, ez a test által elfogyasztott energia mennyiségét fejezi ki. Heti négy óra sétának vagy két óra kerékpározásnak felelt meg 12 MET.
A legkedvezőbb hatást 12 MET-tel lehetett elérni, hosszabb ideig végzett vagy intenzívebb mozgás nem mérsékelte tovább a rák kockázatát. A kutatás nyolc éve alatt azoknál a nőknél, akik ennyit vagy ennél többet mozogtak négy évig, tíz százalékkal kisebb eséllyel alakult ki mellrák, mint a tétlenül élőknél vagy ennél kevesebbet mozgóknál.
A kutatás ideje alatt 2155 nőnél fedeztek fel mellrákot. Azoknál a nőknél, akik mozogtak ugyan heti négy órát, de több mint öt évvel korábban abbahagyták, ugyanakkora volt a mellrák kockázata, mintha sosem mozogtak volna.
Forrás: MTI, telegraph.co.uk
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.