Menü

Anyák a munkaerőpiacon

Itt az ideje, hogy lassan itthon is tudatosuljon: a családbarát, illetve anyabarát munkahelyek megteremtése társadalmi érdek, ne csak hirdessük, hogy a gyerekvállalás érték, hanem értékeljük is.

Fontos lenne, hogy a gyerekvállalás ne taszítsa a nőket sem az inaktivitás kényszerébe, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az ő speciális igényeik ne süket fülekre találjanak a munkaerőpiacon.

Nem kivételezésről van szó, hanem a hátrányos helyzet kompenzálásáról, olyan foglalkoztatási formák alkalmazásáról, melyek munkáltatói és munkavállalói szempontból is előnyös feltételeket teremtenek a kisgyerekes nők számára.

Jelentős előrelépés, hogy ma már itthon is számos anyabarátnak tekinthető foglalkoztatási formát tesz lehetővé a törvényi szabályozás, más kérdés, hogy gyakorlatban ezeket milyen mértékben alkalmazzák. Ilyen foglalkoztatási forma például a távmunka, a bedolgozás, a részmunkaidő, kötetlen munkaidő. A munkáltatói oldal érzékenyítése családbarát, illetve anyabarát szempontból elengedhetetlen, és persze a munkavállalói oldalról sem lehet le venni minden felelősséget. A gyerekvállalás sok változást hoz: átalakulnak a prioritások, formálódik a szülők személyisége, átrendeződik a külvilággal való kapcsolattartás. Hogy a gyerekvállalás ne jelentsen automatikusan hátrányt egy nő számára a munkaerőpiacon egyéni felelősség is, tudatosan őrizni, ápolni kell a korábbi szellemi, illetve kapcsolati tőkénket, hiszen egy elavult szaktudás, önbizalomhiánnyal  kombinálva nem fog keresletre találni még egy „érzékeny” munkaerőpiacon sem.

Bár vannak e téren pozitív változások, mégis társadalmunk ebből a szempontból rendkívül kétszínű: egyrészről hirdeti a gyerekvállalás értékét és piedesztálra emeli az anyákat, ugyanakkor az élet számos területén egy nő számára a gyerekvállalás hátránnyá válik.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.