A történelem egyik legrettegettebb betegsége ma is létezik
- Dátum: 2014.09.23., 19:09
Sok a tévhit a leprával kapcsolatban. Először: még nagyon is létezik a betegség, a világon legalább tízmillióan szenvednek benne, másodszor: korántsem annyira fertőző, mint ahogyan azt a közhiedelem tartja.
A lepra fertőző betegség, de tartós és szoros testi közelség kell ahhoz, hogy valaki elkapja. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell odafigyelni rá. Nyomorbetegségnek tartják, s mint ilyen a világ szegényebb vidékein, úgynevezett fejlődő országaiban fordul inkább elő, azonban aki a trópusokon járt és a leprásokra jellemző tüneteket fedez fel magában, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. A veszély elsősorban abban van, hogy sokszor nem ismerik fel a betegséget, mert eszükbe sem jut a lepra, mint potenciális fertőzés.
A lepra tüneteihez tartozik a bőr tartós károsodása, érzéskiesés, izomgyengeség, zsibbadás, egyéb szövetkárok és a vakság. Magát a kórokozót nem nehéz kiírtani a szervezetből, megfelelő gyógyszeres kezelés szükséges hozzá, más kérdés, hogy ezek a gyógyszerek az említett szegény vidéken nem mindenhol elérhetőek. Ha időben elcsípik, a betegnek semmilyen bántódása nem esik, de ha nem, a hegek és csonkolások kezelése hosszabb időt vesz igénybe, körülményes, fájdalmas, idő és pénzigényes folyamat.

Érdekesség, hogy a leprával kapcsolatos mítoszok több ezer évre vezethetőek vissza. Az ókorban és a középkorban a szedte áldozatait, s a betegséget még ma sem sikerült legyőzni. Említettük, elsősorban az afrikai és ázsiai területek érintettek, de ez nem jelenti azt, hogy másutt ne lenne leprás beteg. Az Egyesült Államokban is midig akadnak újonnan megfertőződtek, hozzánk közel pedig Romániában számít viszonylag elterjedtnek.
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.