Filmajánló: Szerelempatak
- Dátum: 2014.10.02., 20:26
- Bálint-nap, díjazott, Erdély, Espansioni Nőegylet, filmfesztivál, generációk, hűtlenség, időskor, IMDb, különdíj, megcsalás, nászéjszaka, orgazmus, öregkor, ránc, Sós Ágnes, stresszlevezetés, szerelem, Szerelempatak, szexualitás, Trieszti Filmfesztivál, udvarlás, vágy
Sós Ágnes dokumentumfilmje különleges alkotás. Bár valóban dokumentál, de azt olyan érzékletességgel teszi, hogy teljesen elmerülünk benne. Két okból is: a rendhagyó téma, és a csodálatos képi alkotások miatt.
A filmet még év elején, éppen Bálint-napkor mutatták be. Nyilván az időzítés nem véletlen. A képsorokon 80 év körüli erdélyi emberek mesélnek szerelemről és szexualitásról. Mondanánk, hogy kendőzetlenül, de ez egyszerre volna igaz, és mégsem. Nyíltan vitatják a témát, mesélnek az élményeikről, de ezt olyan szóhasználattal teszik, hogy ilyet nemigen hallani kis országunk leszűkített határain belül. Egyszerre furcsálljuk is, meg értjük is, mosolyogjuk is, és csodáljuk is.
Szó van itt az udvarlásról, a nászéjszakáról, orgazmusról, vágyról, megcsalásról, időskori szerelemről, és még sok minden másról. Megelevenedik előttünk, hogy a ráncok alatt nevető arc bizony ugyanúgy volt fiatal és hamvas, mint a mai tizenévesek. A test öregszik, de a lélek örökre huncut maradhat! És bizony elevenen magában őrzi a testiség emlékeit is, sőt mi több, a mai napig gondol rá.
Ennél szebben nem lehetett volna elkészíteni ezt a filmet, mint ahogy Ágnes tette. Művészi, fényképszerű képkockák adják a díszletet – amely persze nemcsak egy háttér, hanem maga a valóság. Visszaidézi a múltat, ami a szereplőknek máig a jelent jelenti. Készül az étel, fenik a kaszakövet, megpaskolják az állat nyakát, majd mesélnek s mesélnek… Pironkodás helyett nevetni fogunk, s gondolkodni: vajon minden megváltozott az új generációknál, vagy maradt minden ugyanolyan? Egyszerre fog el minket az előbbi és az utóbbi érzés is.
A 70 perces film nemzetközi elismerésekben is részesült: A Trieszti Filmfesztiválon elhozta a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat, és emellett odaítélték az Espansioni Nőegylet különdíját is. Ami már csak azért is érdekes, mert ezt a filmet nem lehetett egyszerű ugyanilyen értékes és gazdag módon más nyelven átadni, mint magyarul. Aki még nem látta, és értékes művészi filmalkotást keres, annak mindenképp ajánljuk. A nagyközönséget levette a lábáról: a nemzetközi IMDb oldalon 10-ből 8,2-es értékelést kapott. Mi is tízpontosra szavaznánk. Egy rohanós, stresszes napnak teljesen más színezetet ad, ha egy ilyen filmmel zárjuk azt.
Fotó:
pixabay.com
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.