Menü

Az édesítők védelmében

Annak ellenére, hogy a túlzott cukorfogyasztásra rengeteg helyen és alkalommal felhívják a figyelmet, a helyettesítőknek, maguknak az édesítőszereknek még sincsen túl jó hírük.

Az igazság az, hogy legtöbbünk az édesítőszereket rossz ízűnek és egészségtelennek tartja, holott rengeteg fajtájuk van, így általánosítani nem lehet.

Utóbbi ráadásul nem is állja meg a helyét: az előírt napi mennyiségben a mesterséges édesítőszerek egyébként nem jelentenek kárt. Az orvostudományban több betegséget is összefüggésbe hoztak bizonyos fajtákkal, de bizonyítást egyik gyanú sem nyert.

Ezt azért is fontos megjegyezni, mert azok is bátran használhatnak édesítőt, akik nem cukorbetegek, csak egyszerűen ki akarnak váltani valamekkora cukormennyiséget táplálkozásukból.

Mint említettük, a túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz és számos más egészségügyi problémához vezethet, bizonyítottan. És a legtöbb ember, legalábbis a „jóllakott” fogyasztói társadalmakban, jóval több cukrot visz be szervezetébe a kelleténél.

Az igaz, hogy a jó minőségű édesítők általában drágábbak, mint a kristálycukor, de a számolásba ezt is bele kell venni, hogy előbbiekből rendszerint jóval kevesebbet használunk.

A mesterséges édesítőket nem ajánlják kisgyermekeknek, ugyanakkor akadnak természetes fajták is, például a nyírfacukor és a sztívia. Mindkettő számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik.

Ha valaki nem cukorbeteg, nem is akar azzá válni, némi cukormennyiséget kiiktatna, de mondjuk az édes íztől nem tud szabadulni, annak érdemes végigböngészni az édesítők kínálatát.

Fotó:
pixabay.com

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.