Menü

A hétpettyes katicák ellenségei

Alig hat éve találtak rá az első magyarországi példányokra és ma már ott tartunk, hogy az őshonos hétpettyes, kétpettyes, valamint az igen ritka szemfoltos katicák természetes életterét is veszélyeztetik az úgynevezett rémkaticák.

Az utóbbi időszakban egyre többet hallunk a harlekin katicákról, amelyek nemcsak bűzös sárga pöttyöket eregetnek, hanem fájdalmasan csípnek is. A hagyományos hétpettyes katicáknál ezek a példányok jóval nagyobbak és rajokban támadnak, akár csak a darazsak, vagy a méhek.

Ha a házunk falát, az ablakok kereteit, az üveget ellepik ezek a köznyelv által csak rémkaticaként emlegetett bogarak, a legjobb, ha azonnal összefogdossuk őket egy befőttes üvegbe, vagy lefújjuk őket rovarirtóval. A látszólag ártatlan bogarak, amit a szaknyelv horrorfilmbe illően ragadozóbogaraknak hív, pusztán biztonságos és védett telelőhelyet keresnek maguknak, azonban egyáltalán nincs szükségünk arra, hogy ezek az élősködők átteleljenek és tovább szaporodjanak.

A harlekin katica alapvetően Dél-Szibériától Dél-Ázsiáig őshonos, amit a nyolcvanas években azért telepítettek be Amerikába, hogy felzabálják a tetveket. Sokáig sikerült kontroll alatt tartani a rémkaticákat, de aztán kiderült, hogy nemcsak a tetveket szeretik, hanem szívesen fogyasztanak ízletes zöldségeket és gyümölcsöket is és egyre több helyen rajzottak fel, ekkor már kontrollálatlanul. A szakemberek belátták, hogy óriási tévedés volt a harlekinek betelepítése, ám azóta már világszerte elszaporodtak. Sajnos, ha ezek a bogarak felfedeznek maguknak egy helyet, ahol az életkörülmények számukra ideálisak, akkor lehetetlen őket kiirtani.

A szakirodalom szerint hazánkban az első példányt 2008-ban Merkl Ottó entomológus találta, ám azóta az ország szinte minden szegletében feltűnt. Ez azért is okozhat gondot, mert az egyébként teljesen ártalmatlan, de igen hasznos hétpettyes és kétpettyes katicákat egyre inkább kiszorítják természetes élőhelyükről. Sajnos természetes ellenségük nincs, legfeljebb a különböző permetszerekkel lehet védekezni ellenük, ráadásul, míg a hagyományos katicák évente egy nemzedéket nemzenek, addig a harlekinek négyszer is eredményesek. Sőt csípnek is, és rajokban támadnak, embert, állatot egyaránt.

Fotó:
pixabay.com

Amikor az otthonod is „beszél” hozzád

Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.

A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt

Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága

A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.