Az óra átállítás hatásai
- Dátum: 2014.10.26., 19:06
- óra átállítás, óra átállítás hatásai, téli időszámítás, téli időszámítás hatása a szervezetre
Vasárnap éjjel átálltunk a téli időszámításra, vagyis három óráról visszaállítottuk kettőre az órát. Rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák. Az átállás sok embernek nem megy zökkenőmentesen, most utána jártunk milyen hatásai vannak a szervezetre.
Jó száz évvel ezelőtt energia takarékossági okokból találták ki a nyári, téli időszámítást, ám azóta már többször megkérdőjelezték a szakemberek, vajon tényleg többet kapunk az órák átállításával, mint amennyit nyerünk.
Igaz, most egy órával többet aludhattunk a szombatról, vasárnapra virradó éjszaka, ám az egy órás váltás sokak szervezetében napokig zavart okozhat. Többen négy-öt napig, vagy akár egy hétig is kínlódnak emiatt, fáradtnak, levertnek, nyűgösnek érzik magukat. A nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak, emiatt sokkal kevesebb napfényhez, D-vitaminhoz jut a szervezetünk. Ezt mindenképpen pótolni kell a betegségek elkerülése érdekében, rendszeres nagy dózisú D-vitamin pótlással, illetve azzal, hogy minél többet tartózkodjunk a szabad levegőn, főleg, ha kisüt néhány órára a nap.
Ha az átállás gondot okoz, mert úgy érezzük belső biológiai óránkban zavar keletkezett, felborult az alvás-ébrenlét ritmusunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk minden körülmények között az órához, az új időhöz igazodni. Vagyis, ha eddig mindig hét órakor keltünk és most egy órával korábban ébredünk, akkor hétig megpróbálunk pihenni, ágyban maradni, hogy rákényszerítsük szervezetünket az átállásra.
Sok kisgyerekes szülő aggódik az átállítás miatt, pedig a csemeték még sokkal könnyebben alkalmazkodnak, gyakorlatilag két-három nap alatt megszokják az új rendet.
Fotó:
pixabay.com
„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes
A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe
Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét
A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.
Az olvasás világnapját ünnepeljük!
Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.