Menü

Apanapló 10. rész - Időgépben

Érdekes, hogyan változtatja meg totálisan az életed a szülőség, de itt most nem a fennkölt világnézeti közhelyekre gondolok, hanem a mindennapok hús-vér átformálódására. Öt hónap az időgépben.

Kisfiunk hamarosan öt hónapos, és a korábbi életforma megváltozását érzékletesen jelzi, hogy körülbelül öt hónapja nem frissítettem az apanaplót (előttem majdnem hetente írtam...). Az agyamban persze frissültek a dolgok, csak valahogy nem álltak össze, mert a gyerek olyan, mint egy időgép, amelynek elromlott az irányítóberendezése. Iszonyatosan gyorsan halad előre, aztán egyszer csak a múltban találod magad, máskor pedig megállítja az órát.

A legtöbbször persze kapkodsz a percek után, s úgy érzed, korábban, anno a kis „krisztusod” születése előtt időmilliomos voltál, most pedig szegény, mint a templom egere, néhány plusz másodpercre is hálás koldusszemmel tekintesz. Persze hiába, mert az is elfolyik a babakrémes ujjaid között.

És el is érkeztünk az első változáshoz. A régi napirend - reggel, délben, este - most valahogy így fest: etetés, alvás, etetés, nem alvás, nem evés, sírás, nem alvás, etetés, alvás.

Korábban reggeliztél, ebédeltél és vacsoráztál, most eszel, amikor tudsz, de az éjszaka stabilan adja magát erre a célra.

Sosem gondoltam volna, hogy az elalvás ekkora örömet tud okozni, a gyermeké és a sajátodé egyaránt. A szemlecsukás, az utolsó álmos kis sóhaj elpilledés előtt egy igazi boldog szívdobbanás (amolyan alkoholmentes adrenalinfröccs) a szülőnek. Még az ég is kékebb akkor, ha a kicsi békésen szuszog a kiságyban, a babakocsiban, vagy akár ölben is. A lényeg, ALUDJON. Ez az origó.

A többi a ráadás. A nyugodt baba, a jóllakott baba, a fejlődő baba mind-mind hizlalják a szülő önértékelését, amely, ha kell, minden nap romba dől, majd poraiból éled fel újra és újra. A mosoly és a nevetés már a csúcs, az értékrendszer teteje, krém, hab, pont az i-n, meg a felkiáltójel alján. Egy olyan dolog, amelyet legszívesebben az egész világnak megmutatnál.

Kár, hogy nem lehet előhúzni azt a kópés babamosolyt mindig csak úgy a fiókból. Vagyis, dehogy kár. Éppen így jó.

Fotó:
pixabay.com

Amit sose mondj egy kamasznak

Az biztos, hogy nem egyszerű időszak egy szülő életében, amikor a gyereke kamaszkorba, vagy kiskamaszkorba lép. Az addig felhőtlen szülő-gyerek kapcsolat megbomlik. Mit kerüljünk el, mit ne mondjunk egy kamasznak?

Hogyan altassuk a babát

Friss szülőként rengeteg minden miatt aggódunk, de az egyik legelső és valószínűleg legnehezebb pontja a szülővé válásnak az altatás. Van, amikor szerencsések vagyunk és a baba jó alvó, de akkor sem árt odafigyelni néhány apróságra.

Énekelj a gyermekednek!

Az éneklő édesanya, vagy nagymama érzelmileg pozitívan hat a gyermekre, felkelti a figyelmét, kíváncsivá teszi, megnyugtatja, fejleszti, s még egy bensőségesebb kapcsolat is kialakul.

Ha koszos a gyerek…

Mindenki tudja, hogy bizonyos mennyiségű koszt meg kell ennie egy gyereknek, s nem tesz jót nekik, ha mindig csupa sterilek, tiszták és foltmentesek, a környezetük pedig hiperszuper, antibakteriális

Mesés karácsony avagy mit meséljünk ünnepkor és mit ne

Egy készülődéssel teli, karácsonyt váró, sürgős-forgós nap után olyan békés a családi környezetben mesét olvasni a gyermekünknek. Vannak olyan klasszikus karácsonyi történetek, amelyeken mi magunk is felnőttünk, mert generációk óta nem mennek ki a divatból. A klasszikus mesék a szeretetről, megbocsátásról szólnak.