Menü

Apanapló 10. rész - Időgépben

Érdekes, hogyan változtatja meg totálisan az életed a szülőség, de itt most nem a fennkölt világnézeti közhelyekre gondolok, hanem a mindennapok hús-vér átformálódására. Öt hónap az időgépben.

Kisfiunk hamarosan öt hónapos, és a korábbi életforma megváltozását érzékletesen jelzi, hogy körülbelül öt hónapja nem frissítettem az apanaplót (előttem majdnem hetente írtam...). Az agyamban persze frissültek a dolgok, csak valahogy nem álltak össze, mert a gyerek olyan, mint egy időgép, amelynek elromlott az irányítóberendezése. Iszonyatosan gyorsan halad előre, aztán egyszer csak a múltban találod magad, máskor pedig megállítja az órát.

A legtöbbször persze kapkodsz a percek után, s úgy érzed, korábban, anno a kis „krisztusod” születése előtt időmilliomos voltál, most pedig szegény, mint a templom egere, néhány plusz másodpercre is hálás koldusszemmel tekintesz. Persze hiába, mert az is elfolyik a babakrémes ujjaid között.

És el is érkeztünk az első változáshoz. A régi napirend - reggel, délben, este - most valahogy így fest: etetés, alvás, etetés, nem alvás, nem evés, sírás, nem alvás, etetés, alvás.

Korábban reggeliztél, ebédeltél és vacsoráztál, most eszel, amikor tudsz, de az éjszaka stabilan adja magát erre a célra.

Sosem gondoltam volna, hogy az elalvás ekkora örömet tud okozni, a gyermeké és a sajátodé egyaránt. A szemlecsukás, az utolsó álmos kis sóhaj elpilledés előtt egy igazi boldog szívdobbanás (amolyan alkoholmentes adrenalinfröccs) a szülőnek. Még az ég is kékebb akkor, ha a kicsi békésen szuszog a kiságyban, a babakocsiban, vagy akár ölben is. A lényeg, ALUDJON. Ez az origó.

A többi a ráadás. A nyugodt baba, a jóllakott baba, a fejlődő baba mind-mind hizlalják a szülő önértékelését, amely, ha kell, minden nap romba dől, majd poraiból éled fel újra és újra. A mosoly és a nevetés már a csúcs, az értékrendszer teteje, krém, hab, pont az i-n, meg a felkiáltójel alján. Egy olyan dolog, amelyet legszívesebben az egész világnak megmutatnál.

Kár, hogy nem lehet előhúzni azt a kópés babamosolyt mindig csak úgy a fiókból. Vagyis, dehogy kár. Éppen így jó.

Fotó:
pixabay.com

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.