Minden falat számít, amit megeszünk
- Dátum: 2015.02.04., 09:01
- Amerika, cukor, édesítőszer, egészség, egészséges életmód, egészséges étkezés, Gayelord Hauser, Greta Garbo, Hollywood, kalória, nassolás, szervezet, táplálkozás, táplálkozási szakértő, testsúly, tudatos táplálkozás
Dr. Benjamin Gayelord Hauser, az előző évszázad híres táplálkozási szakértője sokakat megbotránkoztatott Amerikában, amikor azt állította, hogy minden étel számít, amit életünk során megeszünk, és a maga módján minden egyes falat pozitív, vagy negatív módon befolyásolja szervezetünket.
Nézetei akkor még úttörőnek és megbotránkoztatónak számítottak. Sokan a mai napig úgy tekintenek vissza rá, hogy „sanyargatta” a sztárokat a nézeteivel. Greta Garbo-nak nemcsak az étkezési tanácsadója volt, hanem a szeretője is, de sok más néhai celeb súlyára kellett vigyáznia. A filmipar pedig nem válogat, és ez régen is így volt, ezért minden (főleg plusz)kiló számított. De Hauser nézetei nem innen indultak, tanácsait pedig a mai napig alkalmazzák.
Sőt idővel a pszichológia is igazolta Gayelord Hauser nézeteit azzal kapcsolatosan, hogy „minden számít”. Igenis számít minden nap, minden óra, minden perc, számít minden cselekedetünk és gondolatunk. Minden hatással van ránk, legyen szó akár testi, akár szellemi táplálékról.

Sokakat ez megijeszt, mert ez az üzenet azt közvetíti feléjük, hogy az életük egyetlen percében sem engedhetik el magukat. A lényeg inkább az, hogy ne bagatellizáljuk el a dolgokat, legyen szó akár étkezésről, akár gondolkodásról. Ha épp úgy döntünk, hogy megeszünk egy csokoládés süteményt, akkor tegyük azt (ezt nem Hauser mondta…), de ne állítsuk, hogy mindez nem számít, holnaptól majd odafigyelünk az étkezésünkre. Ugyanis ha tudatában vagyunk ennek, akkor könnyebben fordítjuk át egészségesre az életmódunkat. Motivál bennünket a pozitív törekvésünkre, nemcsak a súlyunk, hanem inkább az egészségünk érdekében. Viszont ha azt gondoljuk „ez az egy süti nem számít”, akkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem is egyet ettünk meg belőle, hanem hármat. Ha pedig másnap megkérdezik, hogy mit ettünk a tegnapi nap folyamán, akkor a süteményeket őszintén elfelejtjük megemlíteni. Kutatások igazolták, hogy éppen ezen okból a nassolást sokan egyáltalán nem számolják bele a napi táplálékukba – pedig gyakorta legalább annyi kalóriát tesz ki, mint az általános étkezések. Szintén ez az oka annak, hogy sok ember úgy véli: egészségesen táplálkozik – csak arra figyel, amit az átlagnál egészségesebben eszik, de arra nem, ami viszont egészségtelen.
Jó dolog édesítővel inni a kávét, de ne feledjük, hogy 1-1 szelet csokoládéban, vagy joghurtban a reggeli kávé cukormennyiségének öt-tízszerese is lehet.
Gayelord Hauser gondolatainak legfontosabb üzenete az, hogy a tudatos táplálkozás ott kezdődik, hogy egyáltalán őszintén tudatában vagyunk annak, hogy mit eszünk.
Fotó:
pixabay.com
Reggel „zabos” vagyok
A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.