„8- hónapos idegenkedés”
- Dátum: 2015.02.10., 18:34
- baba, félelem, kötődés, szociális fejlődés
Az első évben változnak a legtöbbet, és a legintenzívebben a gyerekek. És bár már a kezdetektől megismerik saját szüleiket, az elején az idegen és az ismerős közötti különbségtétel egészen más szintű, mint a későbbiek folyamán.
A kötődés ugyanis bármennyire is furcsa csak a 7.-8. hónapra alakul ki, ezért ebben az időszakban olyan új elemeket fedezhetünk fel kisbabánk reakciójában, mint például a szorongás idegenek jelenlétében.
Természetesen valakinél előbb, valakinél pedig később zajlik le ez a folyamat, de az idegenektől való szorongás megjelenése fontos fordulópontja a babák szellemi és szociális fejlődésének.
Sok szülő meglepetten tapasztalja, hogy az eddig mindenkivel barátkozó, ismerkedő babája, hirtelen félőssé válik, idegenek jelenlétében sír, és csak az ő ölükben nyugszik meg.
Tévesen ezt úgy is értelmezhetjük, hogy eddig kevés inger érte a babát, keveset vittük közösségbe, ezért fél másoktól. Pedig valójában teljesen természetes, hogy hozzávetőlegesen a 8. hónapra kisbabánk már egyértelműen különbséget tesz az ismerősök, szűk családi kör tagjai és a ritkán látott, illetve nem ismert, idegenek között. Így amikor számára idegenek, kevésbé ismert személyekkel találkozik többé- kevésbé szorongó magatartást mutat, és keresi a biztonságot jelentő szülői testkontaktust. Ha ezt az érzelmi változást helytelenül értelmezzük, és nem vesszük figyelembe a másoktól való félelmét, pont az ellenkező hatást váltjuk ki, még inkább fokozzuk benne a szorongást.
Egyébként ez a változás egyúttal azt is jelenti, hogy a szülőhöz való kötelék megerősödött, és intenzívebb kötődés alakult ki.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.