Napjaink veszélye - az antibiotikum rezisztencia
- Dátum: 2015.02.10., 18:42
Az antibiotikumok létjogosultsága a modern orvostudományban kétségbevonhatatlan. Számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani velük, napjainkban azonban mégis gyakorta indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Ennek következtében egyre sűrűbben esik szó az antibiotikum rezisztenciáról. Mit is jelent ez?
A megfázás és influenza időszakának egyik leggyakoribb tünete a torokgyulladás, torokfájás. Egy nemrégiben végzett kutatás alapján[1] a válaszadók 12%-a leggyakrabban antibiotikumot szed, ha fáj a torka. Azonban a torokgyulladások, több mint 85%-át a felnőttek körében vírusok okozzák[2], melyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Az antibiotikumok a baktériumfertőzések hatásos gyógyszerei, viszont a vírusok okozta torokgyulladások1 kezelésében nem segítenek. A WHO az Európai Antibiotikum Nap kapcsán közzétett kutatásából kiderült az is, hogy európai szinten az esetek 40 %-ban helytelenül írnak fel antibiotikumot[1].
[1]2014 októberében végzett kérdőíves kutatás, mely során 301 18 és 49 év közötti magyar férfit illetve nőt kérdeztek meg. A minta életkor-nem tekintetében súlyozva reprezentálja a felnőtt lakosságot
Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata antibiotikum rezisztenciához vezethet. De mit is jelent ez?

A baktériumok megtanulnak “alkalmazkodni”, így egy idő után hatástalan lesz ellenük a korábban hatásos gyógymód, az antibiotikum. Ráadásul a rezisztenssé vált baktériumok tovább tudják adni ezt a tulajdonságot a következő generációknak és így egykönnyen “szuper” baktériumok alakulhatnak ki, azaz olyan kórokozók, melyek ellen valamennyi rendelkezésre álló antibiotikum hatástalan.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentése szerint[2], ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, és megállítani az antibiotikum rezisztencia továbbterjedését, annak komoly következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem fogja tudni felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük és így visszatérhetnek az antibiotikum előtti idők[3], amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen. Amennyiben nem mérséklődik az antibiotikumok túlzott mértékű illetve helytelen használata, akkor akár egy jelenleg kezelhető tüdőgyulladásba is belehalhat bárki a jövőben.
Antibiotikumokat csak indokolt esetben, orvosi utasításra szedjen. Ne hagyja abba a felírt antibiotikum szedését idő előtt, akkor sem ha már jobban érzi magát. A teljes gyógyuláshoz szükség van az orvosa által meghatározott mennyiség beszedésére. Az esetlegesen megmaradt gyógyszert soha ne adja át másnak és csak orvosi utasításra szedje ismételten.
[1]ÁNTSZ, https://www.antsz.hu/hir1/20141118-antibiotikum-nap.html
[2]World Health Organization. Factsheet No 194. Accessed 1 June 2013.http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs194/en/
[3]Baron S. Medical Microbiology 4th edition.Chapter 93.Infections of the Respiratory System. 1996
[2]Worrall Graham J. Can Fam Physician 2007; 53: 1961-2
Forrás:
Well PR
Fotó:
pixabay.com
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.