Menü

Napjaink veszélye - az antibiotikum rezisztencia

  • Dátum: 2015.02.10., 18:42

Az antibiotikumok létjogosultsága a modern orvostudományban kétségbevonhatatlan. Számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani velük, napjainkban azonban mégis gyakorta indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Ennek következtében egyre sűrűbben esik szó az antibiotikum rezisztenciáról. Mit is jelent ez? 

A megfázás és influenza időszakának egyik leggyakoribb tünete a torokgyulladás, torokfájás. Egy nemrégiben végzett kutatás alapján[1] a válaszadók 12%-a leggyakrabban antibiotikumot szed, ha fáj a torka. Azonban a torokgyulladások, több mint 85%-át a felnőttek körében vírusok okozzák[2], melyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Az antibiotikumok a baktérium­fertőzések hatásos gyógyszerei, viszont a vírusok okozta torokgyulladások1 kezelésében nem segítenek. A WHO az Európai Antibiotikum Nap kapcsán közzétett kutatásából kiderült az is, hogy európai szinten az esetek 40 %-ban helytelenül írnak fel antibiotikumot[1].

[1]2014 októberében végzett kérdőíves kutatás, mely során 301 18 és 49 év közötti magyar férfit illetve nőt kérdeztek meg. A minta életkor-nem tekintetében súlyozva reprezentálja a felnőtt lakosságot 

Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata antibiotikum rezisztenciához vezethet. De mit is jelent ez?

A baktériumok megtanulnak “alkalmazkodni”, így egy idő után hatástalan lesz ellenük a korábban hatásos gyógymód, az antibiotikum. Ráadásul a rezisztenssé vált baktériumok tovább tudják adni ezt a tulajdonságot a következő generációknak és így egykönnyen “szuper” baktériumok alakulhatnak ki, azaz olyan kórokozók, melyek ellen valamennyi rendelkezésre álló antibiotikum hatástalan.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentése szerint[2], ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, és megállítani az antibiotikum rezisztencia továbbterjedését, annak komoly következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem fogja tudni felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük és így visszatérhetnek az antibiotikum előtti idők[3], amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen. Amennyiben nem mérséklődik az antibiotikumok túlzott mértékű illetve helytelen használata, akkor akár egy jelenleg kezelhető tüdőgyulladásba is belehalhat bárki a jövőben.

Antibiotikumokat csak indokolt esetben, orvosi utasításra szedjen. Ne hagyja abba a felírt antibiotikum szedését idő előtt, akkor sem ha már jobban érzi magát. A teljes gyógyuláshoz szükség van az orvosa által meghatározott mennyiség beszedésére. Az esetlegesen megmaradt gyógyszert soha ne adja át másnak és csak orvosi utasításra szedje ismételten.

[1]ÁNTSZ, https://www.antsz.hu/hir1/20141118-antibiotikum-nap.html

[2]World Health Organization. Factsheet No 194. Accessed 1 June 2013.http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs194/en/

[3]Baron S. Medical Microbiology 4th edition.Chapter 93.Infections of the Respiratory System. 1996

[2]Worrall Graham J. Can Fam Physician 2007; 53: 1961-2

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.